Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Liska András: Középkori régészeti adatok Gyula város belterületéről
по Gyula város történetének kezdetei rán középkori edénytöredékek kerültek elő. A lelőhely a várat körülvevő régi vizesárok Ny-i oldalán van, a régi Fehér-Körös és a várárok közötti szögletben. A templom helyén, illetve annak K-i oldalán, а XIX. századi ábrázolások még középkori eredetű malomhelyet tüntetnek föl.24 GYULA 770. LELŐHELY, GÁBOR ÁRON UTCA 12. A város belterületének K-i részén, a középkori téglavár tömbjétől É- ÉK-i irányban, egy lakóház kéményalapozásának építésekor került napvilágra egy késő középkori temetkezés 2001-ben. A K-Ny-i tájolású sírban fekvő csontváz mellett mellékletet nem találtunk, pontosabb kormeghatározására nem volt lehetőség.25 GYULA 772. LELŐHELY, RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIA A belvárosi katolikus plébánia udvarán és a plébániaépület pincéjében 2001-ben egy kisebb régészeti feltárásra nyílt lehetőség egy szennyvízakna, és szennyvízcsatorna építéséhez kapcsolódóan. A plébánia épülete а XVIII. században épült katolikus templom közvetlen közelében, a templom melletti aszfaltút túloldalán helyezkedik el, a két épület tengelye megközelítőleg párhuzamosan húzódik. A plébánia udvarán, az épülettel megegyező irányítású kutatóárkokban igen vastag, helyenként 120-140 cm-es, XVIII-XIX. századi feltöltési réteget sikerült dokumentálni. A vastag feltöltési réteg alatt néhány késő középkori objektum is előkerült, ezek gödrök és cölöplyukak voltak. A feltárt leletanyag nagyobb része az említett feltöltésből származott, de XVI-XVII. századi edénytöredékek, vastárgyak és sok állatcsont is előkerült a késő középkorinak meghatározható objektumokból. Különösen említésre méltó az a kályhacsempe- töredék, amelyen egy fiait saját vérével etető pelikán ábrázolását lehet megfigyelni. Ez a tárgy jelenleg a gyulai vár állandó kiállításában látható. A plébánia pincéjében, a jelenlegi járószint alatt mintegy 160 cm-rel lévő helyiségben is ástunk két, egymásra merőleges kutatóárkot. Itt az épület építéséhez kapcsolható, átlagosan kb. 25 cm-es, XVIII-XIX. századi feltöltési réteget találtunk, a korábbi objektumok ez alatt a réteg alatt jól megfoghatók voltak. Sajnos itt is csak különböző méretű, a késő középkorra keltezhető gödrök kerültek elő, lakóházakhoz, épületekhez köthető emlékeket nem találtunk. Érdekes, hogy a pincében feltárt régészeti korú objektumok némelyikében a XIII-XIV. századra keltezhető edény24 MRT IV/4. 25 MRT IV/4.
