Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Liska András: Középkori régészeti adatok Gyula város belterületéről
Liska András f Középkori régészeti adatok Gyula város belterületéről 111 töredékek is voltak, másodlagosan, a későbbi leletanyaggal keveredve. A viszonylag kis felületű feltárás a lelőhelynek sem a horizontális, sem a vertikális kiterjedését nem tudta tisztázni, ám arra mindenképp felhívta a figyelmet, hogy a területen sem komolyabb kiterjedésű épület (pl. templom), sem hozzá kapcsolódó temető nincsen. GYULA 773. LELŐHELY, RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM SEKRESTYÉJE A város belterületének kellős közepén, a belvárosi katolikus templom sekrestyéjében zajlott régészeti feltárás nyomán vált hitelesítetté a régészeti lelőhely. Első alkalommal, 2004 márciusában a sekrestye helyiségében folytattunk régészeti kutatásokat, a sekrestye akkoriban zajlott felújításához kapcsolódóan. Akkor kb. 140 cm-es mélységben egy szabályos, téglából rakott falat találtunk, amely a mai templom falától eltérő tájolású volt. A kb. 80 cm széles, szabályos kötésben, habarcsba rakott tégla alapfal 60-70 cm magasságban volt megfigyelhető, több mint négy méter hosszan. A mai templom alapfalainak az árkát a XVIII. században ezen téglafal részleges kibontásával ásták meg, és az új alapfalakat az általunk megtalált téglafalra építették rá. A ma álló épület alapfalai és a megtalált falazat között egyértelmű kronológiai egymásutániság állapítható meg. A templom építésekor megtalált alapfalat nem bontották el, hanem azt meghagyva ráépítették a ma is álló templomépületet. A megtalált alapfal árkát a megfigyelt rétegsor rétegei közül a késő középkori (XVI-XVII. századi) leletanyaggal jellemezhető rétegbe, illetve a bolygatatlan, szürke, agyagos altalajba ásták bele. A téglafal felülete részben habarccsal elsimított volt, részben felülről elbontott téglasorokról árulkodott.26 2007 februárjában lehetőség nyílt a sekrestyében megtalált téglafal egy további részletének, a mai templom külső oldalára eső szakaszának megkutatására. A Har- ruckern tér és a templom környékének burkolat- és közműfelújításához kapcsolódó földmunkák során a sekrestye bejárata előtt egy kis szakaszon megtaláltuk a sekrestyében korábban dokumentált téglafal folytatását. A korábbi megfigyelésekhez hasonlóan, itt is kb. 140 cm mélységben jelentkezett az első téglasor. A téglafal majdnem 80 cm vastagságban volt kibontható, a szélessége ezen a részen elérte a 120-130 cm-t. A szabályosan, habarcsba rakott téglák a sekrestyében megtalált falszakaszra merőleges irányban futottak, tehát az egykori épület sarka a mai templomfal alatt helyezkedik el. Egyértelműen megállapítható volt, hogy a megtalált téglafal egy, a ma álló, XVIII. századi templomépületnél jóval korábbi épületnek a korabeli járószintig visszabontott alapfala. Az épület azonosítása a régészeti megfigyelések mellett két régi, egy XVI. századi és egy XVIII. 26 Liska 2005. 122.
