Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Dusnoki-Draskovich József: Gyula város településtörténetének kezdetei
Dusnoki-Draskovich József f Gyula város településtörténetének kezdetei 11 Karácsonyi nemcsak azonosította egymással a két egyházat, hanem egy döntő fontosságú helymeghatározást is tett: a monostor egyháza és az ebből kialakított középkori plébániatemplom szerinte a mai belvárosi katolikus templom helyén állt. A XV-XVI. századi Gyula mezőváros topográfiáját erre a semmilyen adattal alá nem támasztható prekoncepcióra építette fel. Ez volt elméletének leggyengébb pillére, amelyen már akkor repedések mutatkoztak.19 A „Julamonustra” helynévből levonható volt az a Karácsonyi lelkü- letével is összhangban álló következtetés, hogy a helyet nem az erdélyi pogány Gyula vezér, hanem egy keresztény Gyula alapította, s „nem valami várnak, a háború eszközének, hanem egy monostornak, a béke hirdetőjének és művének köszönheti létét”. Dolgozatában a Gyulát alapító Gyula nemzetségről ír.20 Karácsonyi ugyanis tudta, hogy monostor alapítására általában a jelentős birtokkal rendelkező főurak, előkelők voltak képesek, akik a XI-XIV. században egy-egy, több családból álló, az idők során esetleg két-három ágra is szakadó főúri nemzetség tagjai voltak. A „de genere” vagy a „de generatione”, „de progenie” megjelöléssel illették őket. Karácsonyi a Békés megyei úri nemzetségeket ismertetve már 1884- ben megkísérelte összegezni a főúri nemzetségek ismérveit: 1. vérségi kö19 Lásd erről: Dusnoki-Draskovich József: Gyula mezőváros topográfiájának kérdései. In: uő.: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról. Gyula, 2000. 70-91. /Gyulai Füzetek 12./ Karácsonyi helyrajzi elképzeléseibe nem illett bele az, hogy Mogyoróssy János (Gyulai codex. Történelmi adatok Szerémi György emlékirataiból... Békés-Gyula, 1882. 26-28.) és Haan Lajos (Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. 193.) Gyula törökzugi határrészén sejtették a középkori ferences kolostor és templom helyét, hiszen akkor - Zündt 1566. évi látképe alapján - a középkori plébániatemplomot is arrafelé kellett volna keresni. Ezt egyébként az is alátámasztotta, hogy a várkápolna létesítésekor a plébániatemplom nagy távolságára hivatkoztak. (ВО II. 48-49. és GyO 14.) Karácsonyi azonban egy cikkében a legélesebben elvetette ezeket a feltevéseket. (Corvin Erzsébet és Fran- gepán Beatrix gyulai földesurak temetkező helye. In: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből. 53-55.) Mivel szerinte a középkori plébániatemplom a mai katolikus templom helyén állt, a ferences kolostor helyét - Zündt látképét figyelembe véve, de félreértelmezve - a vár és e között kereste (a Békés megyei Takarékpénztár, vagyis a mai Vízügyi Igazgatóság környékén). A Mogyoróssy könyvében közölt térkép alapján viszont úgy tűnik, hogy Mogyoróssy valójában nem a ferences kolostor, hanem a középkori plébániatemplom alapfalait találta meg és annak közvetlen közelében, a Fehér-Körös mellékágán (Holt-Körös) lévő, Zündt metszetén látható Templom híd tölgyfa cölöpjeit, amelyet Mogyoróssy egy vízimalom maradványainak vélt. A zavart az okozta, hogy a Gyula törökzugi részén volt szőlőkben két templomrom húzódott meg, de a gyulai hagyomány és a múlt századi helytörténészek is csak a ferences templomról és kolostorról tudtak, ezért a közelében lévő plébániatemplom maradványait is ezzel azonosíthatták. Bél Mátyás is a ferences kolostor romjairól tudott. Uő.: Békés vármegye leírása. Szerk. Krupa A. Gyula, 1993. 25. /Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból. 18./ Vö. még: Implom József: A gyulai törökzugi ásatások. In: Implom József összegyűjtött kisebb írásai... 11-19. 20 Karácsonyi János írásai Gyula történetéből. 90. és 93.
