Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)

1. TANULMÁNYOK - Erdész Ádám: Ünnep és politika

mindegyik szónok beszélt arról, hogy a jogegyenlőség megteremtésével válhatott egységessé a nemzet. Az ünnepről szólva is azt hangsúlyozták, a forradalom évfordulója „rang-, ruhaés pártkülönbség nélkül" a „Kárpátoktól az Adriáig", „palotában és kunyhóban" mindenki számára ünnep. Vajon a valóságban is megmutatkozó, s a beszélők által még erősebben hangsúlyozott egységen találunk-e olyan repedéseket, amelyek az ünnep pillanatában szimbolikusan megmutatkoztak? Ha a korabeli beszámolókat tüzetesebben megvizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a tudósítók szó nélkül elsiklottak amellett a tény mellett, hogy a görögkeleti, azaz a román templomban nem volt ünnepi istentisztelet. A képviselő-testület februárban átadott kérésére a lelkész nem válaszolt, így a díszközgyűlés résztvevői csak a másik három templomba vonultak át. Utóbb a görögkeleti lelkész a polgármesternek címzett levelében arról számolt be, hogy „a hálaadó istentiszteletet a nagyrománvárosi templomban megtartotta, de arra senki sem jelentkezett".

49 A képviselő-testület a levelet megjegyzés nélkül tudomásul vette. Az, hogy sem a Békés, sem a képviselők nem fűztek kommentárt az esethez, arra utal, hogy nem kívánták a zavartalan, szép ünnep emlékét egy utólagos vitával elhomályosítani. Másrészt a hallgatásban alkalmasint szerepe volt annak is, hogy nem akartak egy városon belül nem jelentkező, ám a nagypolitika síkján időről-időre kirobbanó konfliktust Gyulára behozni. A vélhetően az egyházi felsőbbség utasítására elmaradt istentisztelet mindenesetre jelezte, hogy mely területen hatástalan az 1848-as mítosz. Volt az ünnepnek egy másik pillanata is, amely a konfliktusokat állította a középpontba. A délutáni, 8000 fős hallgatóság előtt zajló népgyűlés fő szónoka Bartha Miklós, Gyula város akkori országgyűlési képviselője volt. Az ismert politikus beszédében éppen arról szólt, ami az ünnepen különös erővel demonstrált társadalmi és nemzeti egységet leginkább fenyegette: a nemzetiségi és az osztálykonfliktusokról.

50

Noha Bartha a konfliktusokról szólt, az ünnep hangulata nem változott, már csak a beszéd erőteljes nemzeti hangoltsága miatt