Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)

1. TANULMÁNYOK - Erdész Ádám: Ünnep és politika

sem, s a hallgatóság egyelőre még nem sejthette, hogy a képviselő olyan konfliktusforrásokról beszél, amelyek nem is sokára fel fogják borítani azt a világrendet, amelyet a nagyszabású 1898-as ünnep minden mozzanatában szimbolizált. Az egész várost megmozgató emléknap után a valóságosnál is szerényebbnek tűnt az április 11-i, törvénnyel kijelölt hivatalos ünnep. Három zárt színtéren emlékeztek meg az 1848- as törvények szentesítéséről. A megye törvényhatósági bizottsága rendkívüli közgyűlést tartott, a díszközgyűlés programjának részeként a bizottsági tagok és a vendégek a római katolikus templomban hálaadó istentiszteleten vettek részt. Emellett a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére ünnepélyeket tartottak az állami és az államilag segélyezett községi elemi és polgári iskolákban. A március 15-ét mozgalmas, élő ünneppé avató önálló kezdeményezéseknek nyoma sem volt. Noha a helyi sajtó bő teret szentelt a frissen bevezetett ünnepnek, egyetlen nem hivatalos rendezvényre sem került sor.

51 Az egyetlen igazán érdekes kérdés az volt, hogy a díszközgyűlés szónokai hogyan és milyen hangsúlyokkal szólnak „nemzet és uralkodó találkozásáról". Az ünnepi beszédet Oláh György, vármegyei főügyész, Békés megye kitűnő 18481849- es monográfiájának szerzője mondta. O mellesleg egyike volt az első március 15-ét megszervező ifjaknak. A gondosan rögzített beszédekből kiderül, hogy sem neki, sem az ugyancsak megszólaló megyei vezetőknek nem okozott gondot az 1848 eszméi melletti kiállás és az uralkodó iránti hűség egyidejű kifejezése. Oláh György is, a megye alispánja is azt hangsúlyozta, hogy a szabadságharc éppen a törvények védelmében kezdődött el. „A mi harcunk nem volt forradalmi harc. A mi harcunk a törvények védelmének harca volt. Mi, magyarok a nemzeti átalakulás nagy feladatát 1848-ban nem pillanatnyi kitöréssel, de egy negyedszázad munkásságával lerakott szilárd alapokon törvényekkel oldottuk meg" - mondotta Oláh György.

52 Hasonlóan érvelt Fábry Sándor alispán is: „A nemzet [...] alkotmányos úton kívánta biztosítani nemzeti