Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)

1. TANULMÁNYOK - Gyáni Gábor: A hétköznapok historikuma

merten ugyancsak elméleti alapozású strukturális történetírás fölött. Elmélethez fűződő viszonya más mint a szcientikus történetírásé, mert célja nem az objektív struktúrák rekonstrukciója, hanem hogy bemutassa az objektív folyamatoknak és struktúráknak az emberekre gyakorolt hatását, a reakciójukat értelmezze. De miután az ember - a behaviourista és a reflextanon nyugvó pavlovi pszichológiák emberképétől eltérően - nemcsak válaszoló lény, hanem olyan valaki, aki maga is aktív teremtője saját világának, a föléje tornyosuló összefüggő struktúráknak, „rekonstruálni kell az életvilágot és a cselekvésmódokat, fel kell tárni részüket az általános folyamatokban és struktúrákban, amelyek emberek nélkül sohasem léteznek".

3 így kerül azemberi tapasztalatkategóriája a mikrotörténet középpontjába, helyébe lépve a struktúra fogalmának, mert itt az az igazán izgató kérdés, hogy tetten érhető-e az uralom, a gazdaság kulturális és társadalmi „létrejövetele", „strukturálódása" és módosulása a mindennapi életfolyamatokban. Másként, az adott és létrehozott viszonyok egyidejűsége és kivált az a kölcsönhatás válik kutatási problémává, amely az átfogó struktúrák és a „szubjektumok" között áll fenn.

4 A látószögnek ilyetén módosulása értelmetlenné teszi a történelmi folyamat szokásos feldarabolását az uralom (politika), a gazdaság és a kultúra részterületeire: ezek együtt, egymástól elválaszthatatlanul alkotják az „életvilágot", az elemi emberi cselekvésmódokat. A kultúra, melyben mindez fogalmilag hiánytalanul feloldódik, az egyedül létező entitás a történelmi antropológia számára, s ez határozza meg a „társadalomtudományos", többnyire a szociológiai elméletekhez, fogalmakhoz és magyarázó sémákhoz fűződő viszonyát. Mint Dülmen kifejti: „A kultúrát és a kulturális megnyilvánulási formákat nemcsak normák, értékek és szimbólumok rendszereként értelmezi, a kultúrát társadalmi tapasztalatok és a szociális cselekvés közegének, társadalmi viszonyok és életgyakorlat kifejeződésének tekinti."

5 Az emberek mindennapi életének monoton folyását, csele-