Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Gyáni Gábor: Nyugtalan századvég. Az agrárszocializmus új megközelítése

ismert eljárása ez a kérdéssel hivatásszerűen foglalkozó szakembereknek, amikor ti. kimerítően ecsetelik a földbirtok-megoszlás alföldi-viharsarki kirívó aránytalanságait, a nyomasztó munkapiaci állapotokat, a túlnépesedést, a vidék aluliparosodottságát vagy a kedvezőtlén bérviszonyokat stb. Nemrégiben például olyan, a Békés megyei agrárproletár mozgalmak közismert szakértőjétől származó monográfia látott napvilágot, amely a Viharsarok és néhány délvidéki megye, mint állítólag egységes régió gazdaságés társadalomszerkezeti viszonyait egészében úgy tekinti, mint amelyekből automatikusan következtek a kilencvenes évek radikális tömegmozgalmai.

5 Az ilyen fokig determinista, egyszersmind óhatatlanul ökonomista szemléletmód esetében elegendő kimutatni a rossz életviszonyok tényeit, a proletárok vagy proletársorba lesüllyedők nagy számát, hogy nyomban megértsük a "forradalmi" politikai tudat jelentkezését, vagy szerényebben fogalmazva azt, hogy a közösségi viselkedésben jelentős eltolódás történik a deferentíától a tiltakozás irányába. Ez a fajta szemléletmód abból az egyszerű hipotézisből indul ki, hogy a társadalmi status quo és a politikai erőviszonyok elfogadása vagy azok harcias megkérdőjelezése pusztán azon áll vagy bukik, hogy az emberek éheznek vagy jóllakoltak, mivel minél szegényebbek és kiszolgáltatottabbak, annál nagyobb bennük a lázadás potenciálja. Ez a felfogás, kell-e bizonygatni, teljesen tarthatatlan. Térjünk vissza eredeti témánkhoz. Nem vitás: az 1890-es évtized folyamán hol itt, hol ott fellángoló, ám hamar el is hamvadó mozgalmi tüzek először is szokatlanságukkal hívják fel magukra a figyelmet; szokatlanok, mert megtörik a parasztmozgalmak hiányának több évtizedes nyugalmát. A feszültségek hirtelen kisülése itt és ott éppen ebben az évtizedben aligha magyarázható a kétségtelen fennálló külső kondicionáló körülményekkel, azok eseti kombinációival. Hiszen azok már régebb óta létező összefüggések, amelyek korábban nem vontak maguk után hasonló következményeket. Haszontalan dolog például a földbirtok-megoszlást állítani a mozgalmak mögöttes okai között az első helyre, mivel azok feszültségkeltő hatásával legalább fél évszázada számolni kell, ám a század végéig többnyire nem indukáltak hasonló mozgalmakat. Helyesen utalt erre Király mozgalom előzményei. In: Uő. (szerk.): Agrárszocializmus Magyarországon. Békéscsaba - Orosháza, 1986. 65 - 75. Virág Ferenc: A dél-alföldi radikális szcgényparasztkiizdelmek gazdasági-társadalmi háttere a századfordulón. Békéscsaba, 1988.