Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Gyáni Gábor: Nyugtalan századvég. Az agrárszocializmus új megközelítése

István is, aki - talán a kollegáit intve, mindhiába - megjegyezte a tíz évvel ezelőtti orosházi jubileumi tanácskozáson elhangzott előadásában: "nem érdemes azzal részletesebben foglalkozni, hogy a birtokok hogyan oszlottak meg a Viharsarokban a jobbágyfelszabadítás után, sem azzal, hogy a művelt területek megoszlása miként alakult az agrárszocialista mozgalmakig. Ugyanis ezekből levezetni nagyon bajos a mozgalmakat."

6 S így vagyunk egy sor további folyton emlegetni szokott külső feltétellel. Hiszen az sem igazán bizonyított, hogy az 1880-as évek végére, az 1890-es évtized elejére valamilyen végzetes romlás állt volna be a mezőgazdasági munkapiacon, olyan, ami kiváltotta volna népes földmunkás és mezőgazdasági napszámos tömegek elégedetlenségét.

7 Vagy: a kétségtelen túlnépesedés, mivel az erőforrások kínálata nem tartott lépést a természetes szaporodás ütemével, ami részben a mezőgazdaság intenziválódásának elmaradásából, részben az iparosodás hiányából adódott, önmagában szintén nem elegendő oka bármilyen zendülésnek. Maguk a népesedési folyamatok, beleértve a születésszámot és a vándorlást, egyébként is közvetlenül az adott közösségek mentalitásától és viselkedési standardjaitól függően alakulnak. Ott van (lehel) túlnépesedés, ahol nem élnek a születésszabályozás valamelyik válfajával (pl. a késői házasodás szokásával), amely egyúttal eszközül is szolgálhat a fölös népszaporodás okozta válság enyhítéséhez. Ugyanakkor az elvándorlás szintúgy lehetséges "stratégiai" eszköz a népesség kezében, amellyel védekezhetnek a túlnépesedés ellen. Márpedig a vándorláskutatások mai állása szerint, az elvándorlás szokása elsőrendűen kulturális és kommunikációs csatornákon át terjed közösségről közösségre, és ehhez képest a szigorúan vett gazdasági ösztönzők vagy kényszerek (földhiány, pauperizálódás) inkább csak másodlagos, de még inkább közvetett szerepet töltenek be.

8 Végezetül, a politikai körülmények sem változtak érdemben a jelzett évek során, belőlük sem adódtak automatikusan az ismert reakciók. Üres Király István: Az agrártársadalom tőkés átalakulása a Viharsarokban. In: Szabó Ferenc (szerk.): i. ni. 13. Ld. Vörös Antal: Életmód és mozgalom. In: Szabó Ferenc (szerk.): i. m. 59. Julianna Puskás: Some Results of my Research on the Transatlantic Emigration from Hungary on the Basis of Macro- and Micro-Analysis. In: Uő. (ed.): Overseas Migration from East-Central and Southeastern Europe 1880-1940. Bp. 1990. 43 - 59; József Gellen: A Systems Approach to Emigration from Hungary before 1914. In: Uo. 89-107.