Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Draskovich József: Haan Lajos, az első megyetörténet írója

" a szorgalom és a kötelességteljesítés öröme" Haan Lajos, az első megyetörténet írója 1870-ben kiadott megyetörténete bevezetőjében joggal írhatta Haan Lajos, hogy töretlen úton haladt, hiszen senki előtte a vármegye hajdanának földerítésével tüzetesen nem foglalkozott. Valóban, a nagyszorgalmú, szeretetteljes és szerény modorú, mindig jókedélyű Haan előtt más nem vállalkozott arra, hogy fáradságos munkával összegyűjtse a sokfelé szétszórt levéltári forrásokat, s az ezekből nyert adatokból próbálja rekonstruálni a vidék feledés homályába merült múltját. Voltak azonban előzmények, hagyományok - szűkebb és tágabb értelemben egyaránt -, amelyekre Haan támaszkodhatott. Mindenekelőtt számolnunk kell egy evangélikus kulturális hagyománnyal, amely a XVIII. század elején újratelepülő Békés megyébe is kisugárzott, és amelynek hordozói értelmiségiek, a XIX. század elejéig szinte kizárólagosan - utána pedig részben - a lelkipásztorok voltak. Békés vármegyében ugyanis a XVIII. század első felében létrejött evangélikus egyházközségek (Szarvas, Csaba, Tótkomlós, Berény és Orosháza) élére nemegyszer igen jól képzett, a tudományok ápolásával is foglalkozó, gyülekezetüket bölcsen, felvilágosultan irányító lelkészeket választottak meg. Sokan származtak e lelkészek közül a Felvidékről. Az evangélikusok kiváló iskolái is ott voltak, így elsősorban a pozsonyi líceum, de említhetjük még az egy-egy időszakban virágzó Selmecbányái, besztercebányai, késmárki, eperjesi slb. iskolákat is. A hazai bölcsészeli, teológiai stúdiumok elvégzése után általános szokás szerint külföldi egyetemjárás, peregrináció következett. A Békés megyében működő lelkészek nagy része a wittenbergi vagy a jénai egyetemet látogatta, de más németországi egyetemeken is megfordultak. A külföldi utazás kiszélesítette látókörüket és életre szóló tapasztalatokat jelentett. Ennek az értelmiségi rétegnek származása és iskolázása eredményeként jellemzője volt a többnyelvűség, amelybe az élő nyelvek közül általában a magyar, a szlovák, a német, ezek mellett a latin és többékevésbé a Biblia két további nyelvének, a görögnek, valamint a hébernek ismerete tartozott bele. (Haan Lajos megjegyzi édesapjáról, hogy franciául is tudott, s akkoriban nagynak számító, mintegy 200 kötetből álló könyvtára volt.) Az evangélikus iskolázásra nagy hatást gyakorolt a neves polihisztor,