Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Jároli József: Palugyay Imre halálának egy- és negyedszázados évfordulójára

megyei pecsét használatát engedélyező oklevelét, amely részletesen leírja a pecséten látható címert is. A harmadik fejezettől, amely a megyét határoló szomszédos településeket sorolja fel égtájak szerint, az egyesített két vármegye részletes leírását kapjuk a kötetben. A következő fejezet (IV.) az éghajlati viszonyokat jellemzi, ismertetve a megyei főorvos, Tormássy Lajos négy évtizeden át vezetett időjárási feljegyzéseinek az időjárási szélsőségekre vonatkozó adatait. (Ezekből az adatokból is látható, hogy a leírás alapanyagát helyi informátorok szolgáltatták. Sajnos a jelzett följegyzések sorsáról semmit sem tudunk.) Az V. fejezet a szántóföldek minőségét, az ivóvizek nyerésének lehetőségeit mutatja be. A munka VI. fejezetét más kötetében a hegyek ismertetésének szentelte a szerző; az Alföldön hegyek nem lévén, csupán az ún. kun-halmok eredetéi tárgyalja. Ezt követően a megye területén áthaladó folyókat veszi számba, majd kitér a tavak, mocsarak bemutatására is. A vízrajzi viszonyok még a folyószabályozások előtti állapotot mutatják, értékes adalékokat nyújtva tájtörténeti elemzésekhez. A VIII. fejezet a "Határterülete" címet viseli, amelyben előbb felsorolja a megyében 1561-től létezett helységeket 1848-ig, majd összegzi az 1849 utáni terület-átcsatolásokat Békés és a szomszédos megyék között. Ez utóbbi az igazgatástörténet, de a helytörténet szempontjából is fontos adatsor. Ugyanitt közli az 1581. évi portális összeírás Békés megyére vonatkozó anyagát, eredeti nyelvén, latinul (36-42. lap). A IX. fejezet a termőföldek adatait hozza, járási bontású táblázatokban, amelyek tartalmazzák a föld jellegének meghatározását, nagyságát, éves tiszta jövedelmét. A következő részben a megyében termelt szántóföldi növényeket, gyümölcsöket, szőlőskerteket, díszkerteket regisztrálja, majd az állattenyésztésre vonatkozó adatokat, illetve a vadállományt ismerteti. A földrajzi, természeti adottságok után a megye népességének számbavételét tartalmazó és az életmódot ismertető fejezetek következnek. Elsőként a X. fejezetben a népi építkezés jellemzőit vázolja, majd a különböző évekből származó összeírási adatokra támaszkodva közli a megyében levő települések számát, a lakók nemzetiségi hovatartozását, majd az 1850. évi országos összeírás járási bontású adatait a házak, lakások számáról. A XI. fejezet a megyére vonatkozó különféle összeírások össznépességi adatait közli, ahol az adatfelvétel lehetővé teszi, vallás és nemzetiségi megoszlás szerint is. Itt is az 1850. évi országos összeírás táblázatba foglalt járási bontású adatait adja meg (a népesség nem, nyelv, vallás, családi állapot szerint,