Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)
Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Jároli József: Palugyay Imre halálának egy- és negyedszázados évfordulójára
Székesfehérvár, Szeged, Nagyvárad, Debrecen, Szatmárnémeti, Nagybánya, Felsőbánya szabadkirályi városok ismertetése. A harmadik kötet a Jász-Kun Kerületet és Külső Szolnok vármegyét tartalmazza, a negyedik pedig BékésCsanád, Csongrád és Hont megyék leírásával 1855-ben jelent meg, Heckenast Gusztáv könyvnyomdájában. Palugyay Imre is hasonlóan az őt megelőző országleírások szerzőihez, elsősorban az adatgyűjtés idején tapasztalható állapotokról ad forrásértékű leírást, amelynek természetesen részei a bemutatott közigazgatási egység történetét bemutató fejezetek is. Amíg a korabeli állapotok leírását adja, elsősorban a törvényhatóságoktól beszerzett adatokra támaszkodik, egyéb helyeken pedig levéltári forrásokra, a fellelhető irodalom adataira hivatkozva állította össze munkáját. Az anyaggyűjtés pontos mechanizmusának ismerete nélkül is megállapítható, hogy mint állami tisztviselő, a hatóságok által összeállított adatokra támaszkodott, amelyek megszerzésére hivatalból módja volt. (Népszámlálási adatok, lélekösszeírások adatai, adózással kapcsolatos információk, tisztviselők fizetései, tanügyi, vallásfelekezeti viszonyok stb.) Levéltári iratok szövegközlései is szerepelnek az adatgyűjtésban, valószínű, hogy az adott törvényhatóság, város, község tisztviselőinek közreműködésével volt módja hozzájuk jutni. Ezt jelzi egyébként a sorozat alcíme is, amelyben utal arra, hogy hivatalos úton nyert adatokból merítette a leírás anyagát. A Békés megyei fejezetek adatait (sokak szerint a szöveg jó részét is) Szakái Lajos, volt megyei főjegyző bocsájtotta Palugyay rendelkezésére.(Vö. Elek László írásával Szakái Lajosról e füzet lapjain!) Békés-Csanád megye a kézirat elkészültekor egyesített megyeként egy közigazgatási egységet képviselt, de a 371 oldal terjedelmű leírás különkülön tárgyalja az egyes fejezeteken belül a megyék sajátosságait. Tekintettel arra, hogy meglehetősen ritka munkáról van szó, röviden ismertetjük az egyes fejezeteket is. Az első fejezet a megye elnevezésének eredetét, majd a megye történetének vázlatát adja, kitérve az 1848 - 49-i forradalom és szabadságharc időszakára is. A fejezet végén a főispánok névsorát közli 1715-1849 között. A megyetörténet ismertetésénél hosszan tárgyalja az 1735-ös Péró felkelés históriáját, eredeti dokumentumok szövegét is közölve, amelyek a megyei közgyűlés jegyzőkönyvéből származnak. A második fejezet a megyei pecsétet és a címert mutatja be, teljes szövegében közölve V. Ferdinánd 1836-ban kelt, a magyar nyelvű köriratú