Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Elek László: Szakál Lajos az "aranytollú főjegyző"

Az adott körülmények között ez így ésszerű is. Bonyhainak azon állítását viszont, hogy ti. "a lelkes és egymással költői és hazafias érzelmekben rokon három költő éjfélekig barátságos beszélgetésben és nyájas mulatozásban töltötte" egymással az időt, már csak részben fogadhatjuk el. Addig egyetértünk vele, hogy "költői és hazafias érzelmekben" többé-kevésbé rokonlelkek voltak, ennélfogva társalgásuk légkörét nem felhőzte bizalmatlanság. Abban azonban már erősen kételkedhetünk, hogy Petőfi a fehér asztal melletti kvaterkázó baráti beszélgetés, vagy a "nyájas mulatozás" varázsos hangulatát keresve cserélte volna fel több napra is Orlai Petricsék oltalmat adó, mezőberényi baráti és rokoni házát Szakái Lajos és neje: Tormássy Mária szíves gyulai vendéglátásával. A súlyos idők nem kedveztek sem az éjfélekig húzódó önfeledt szórakozásoknak, sem a hosszabb kiruccanásoknak. Ellenvethetné bárki: ugyan, mennyire lehellek rokonlelkek, hiszen a Kossuth köréhez tartozó Sárosi Petőfit nemrég még gúnyos, lekezelő felhanggal egyszerűen káplárköltőnek nevezte, s a fontolva haladó Szakái politikai gondolkodása is messze elmaradt a köztársaságpárti költőóriás radikális királygyűlölő szemléletétől. Ez mind így igaz. Volt mégis közös alap, s nem is légből kapott: a hazaszerelet tisztasága, a szabadságharc ügyének, a függetlenségi politikának következetes vállalása s a néphez való pozitív előjelű kötődés elvi megalapozottsága. "Békés megye aranytollú főjegyzőjére" - nem szabad elhallgatni mély és tartós hatást gyakorolt Petőfi. Szeretettel őrizte emlékét a Bachkorszakban és a provizórium idején is. Kohn Dávid így intett erre: "övé volt a Petőfi-szobor ügyében a legelső felszólalások egyike". Szakái karakán magatartását, emberi nagyságát tükrözi, hogy liberális elveihez és népi témáihoz annyira hű maradt az önkényuralom idején is, hogy "második, jobbított s a kétannyinál is többre bővített eredeti népdalait és rokonnemű más versezetek" tartalmazó kötetének 1868-ban is nyugodt lélekkel adhatta a Czimbalom címet. Attól függetlenül, hogy a két kiadvány között eltelt negyedszázad alatt nagyot fordult az idő kereke; más lett a politikai-társadalmi légkör és hangulat, más az embereszmény és a politikai célkitűzés, más a művészi látás- és kifejezésmód. Ezt csak 48 szellemi öröksége iránti hűségével, az eszme következetes, makacs védelmével, a deáki reálpolitika elfogadásával lehet magyarázni. Ugyanakkor mint negatív vonást, azt is el kell ismernünk, hogy a megváltozott körülmények között