Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Elek László: Szakál Lajos az "aranytollú főjegyző"

művészi hitelét csaknem teljes mértékben elvesztette Szakái új valósághoz alig kötődő, talajlalan hagyományápolása és "anyagi népiessége". A hivatal közéleti küzdőteréről Világos után a magánéletbe visszavonult Szakái sajátos képlet volt kora társadalmában. Nem vállalt semmiféle közigazgatási beosztást, nem akarta támogatni az abszolutizmus erőszakos, törvénytipró rendszerét, de nem keresett más - jogi végzettségének, ügyvédi diplomájának megfelelő - alkalmazást sem. Független kívánt maradni, s függetlensége védelmében gazdálkodásra és a "nemes úri rend által nem frekventált" gabonakereskedésre szánta el magát. Vállalkozása úttörő jellegű volt mind Gyulán, mind az egész megyében - családjában azonban korántsem: öccse Antal is kereskedést nyitott Mezőberényben. Döntése beszédes példája annak, miként lehetett úgy átvészelni a lélekcserélő idők súlyos megpróbáltatását, hogy az ember ne bocsássa áruba saját lelkiismeretét, politikai elveit és meggyőződését, s tiszta maradhasson. Különleges passzív rezisztencia volt ez. Egy kicsit hasonlított Jókai Garanvölgyi Ádámjáéhoz (Az új földesúr). Ő is "passzíva rezisztenciába" vonult, s a "dacos türelem" álláspontjára helyezkedett. Kitért minden nyilvános konfliktus elől, legföljebb csak a bensője háborgott és lázadozott a törvénytelen népelnyomó rendeletek és intézkedések ellen. Ugyanakkor, minthogy nem állt mögötte biztonságot nyújtó családi birtok és tőkevagyon, s nagyobb volt benne a munkáló szolgálattudat, az öreg Garanvölgyinél nemesebb és aktívabb tiltakozást is vállalt. Nem a hivatal, hanem a nép és a megyei társadalmi vállalkozások szolgálatában hasznosította szellemi tőkéjét és nevének erkölcsi tisztaságát. Azt mondhatnók, hogy a későbbi Móricz Zsignwnd-i tételt, a "hagyd a politikát, építkezz"-t ő így fogalmazta volna meg: hagyd az állami hivatalt, óvjad meg emberi tisztaságodat, s az adott lehetőségek között tégy meg minden tőled telhetőt, hogy a haza és annak minden polgára erkölcsiekben és anyagiakban egyaránt gyarapodjék. A parlamenti életből kiszorult liberális vezetők, továbbá a közép- és kisbirtokosság tekintélyes része saját birtokának korszerűsítésére, a termelés modernizálására fordította felszabadult idejét és energiáját. Ezzel a mezőgazdaság hazai reformja: a külterjes gazdálkodásmód belterjessé válása, a piacképes minőségi árutermelésre való áttérés időszaka megkezdődött. A leghűbbek, a legmegbízhatóbbak visszavonultságukban is megőrizték 48-asságukat, s a Garanvölgyi Ádámok passzív tétlenségével ellenlétben a szükségszerű polgári átalakulás hívei maradtak, noha nem hittek a gyors kibontakozás lehetőségében. Még a