Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

A csehszlovák-magyar lakosságcsere történetéhez - Így látta a rimaszombati körzeti megbízott a csehszlovák - magyar lakosságcsere-egyezményt (Boross Zoltán tanulmányát közli Kugler József)

a csehszlovákiai magyarok igyekeztek a "fehér levél" kikézbesítése után ingó vagyonukat gyarapítani, különösen gazdasági gépeiket, állatállományukat vagy deszkákat, ill. egyéb csehszlovák ipari termékeket beszerezni, hogy így új települési helyükön megfelelő anyagi bázis birtokában gyorsabban boldoguljanak.

24 Sajnos a magyarországi szlovákság nem hagyott maga után, éppen a családok szélválasztása folytán, talán Békéscsabát és környékét, valamint a nyírségi "bokor" tanyákat kivéve, olyan telephelyeket, ahova a mezőgazdasági körülmények között élő csehszlovákiai magyar paraszt letelepedhetett volna. Ezért a csehszlovákiai magyarok telephelyeit zömmel a németektől elhagyott részeken - kitelepített, illetve elmenekült volksdeutsch családok helyén jelölték ki. Ezért van, hogy Tolna, Veszprém, Dél-Baranya és Pest megye környékén, az egykori sváb települések helyén, ma is megtalálhatók az egykori csehszlovákiai áttelepült magyarok.

25 Azok jártak legjobban, akik Békés megyében, az elhagyott nagy szlovák településeken találták meg új otthonukat, s akik az olt maradi szlováksággal a legjobb viszonyba kerültek, s a környezethez akklimalizálódtak, hasznos állampolgárokká váltak.

26 Ezzel szemben a Csehszlovákiába települt magyarországi szlovákok sokáig bizonytalankodtak az új környezetben. Sokan cseréltek lakóhelyet. Természetesen a második generációból, az asszimiláció vastörvénye szerint, itt és ott is már áthasonultak új környezetükhöz. A lakosságcsere-egyezménynek voltak olyan szakaszai, melyekkel az akkori soviniszta csehszlovákai áldemokrácia visszaélt. Ilyen volt pl. a háborús bűnösök kérdése. A "háborús bűnösöket", ha őket a csehszlovákiai népbíróságok jogerősen elítélték, paritás nélkül lehetett áttelepíteni. Mivel pedig a csehszlovákiai népbírósági törvény szerint az első fokon meghozott ítélet ellen nem volt lehetőség jogorvoslattal élni, a helyi hatóságokból regrulálódott népbíróságok tömegesen gyártották a "nagy háborús bűnösöket", s mellettük a "kis háborús bűnösöket". Nos, ez a kérdés volt az, ami azután 24 A pénz, a bankbetétek áthozatalát külön rendelettel szabályozták. 25 A kétoldalú csere keretében áttelepülő több mint 50 ezer felvidéki magyarnak kb. csak az ötödét sikerült elhelyezni egykori szlovák ingatlanokban Békés, Csanád és Szabolcs megyékben, ill. a főváros környékén (Új Otthon, 1949. febr. 13.). 26 Az Alföldre (Békés és Csanád megyébe) települt felvidéki családok közül nem kevesen (főleg 1960 után) a Dunántúl északi részére (az óhazához közel) költöztek. A véglegesen Alföldön maradók pedig maradéktalanul beolvadtak környezetükbe.