Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

A csehszlovák-magyar lakosságcsere történetéhez - Így látta a rimaszombati körzeti megbízott a csehszlovák - magyar lakosságcsere-egyezményt (Boross Zoltán tanulmányát közli Kugler József)

óriási izgalmakat váltott ki úgy a csehszlovákiai magyarság, mint pedig az államközi vegyesbizoltság tárgyalásai során. Az egyezmény alapján ugyanis a vitás kérdéseket a vegyesbizoltság döntötte el, amelybe mindkét fél 2-2 főt delegált, s e négy tárgyaló félnek kellett egységes értelmező jogszabályt hozni. Ezek az ún. "vegyesbizottsági határozatok". Ez a vegyesbizottság felváltva Budapesten és Pozsonyban tárgyalt, küldötteit a Magyar Kormánybiztosság és a csehszlovákiai Központi Osidlovaci Urad jelölte ki.

27 Az idők haladtával kialakult egy humanisztikus szempont, amit azután mindkét tárgyaló fél betartott, de ezt a soviniszta csehszlovák helyi hatóságok (jobbára a csehszlovák Demokrata Párt elemeiből kikerült hatósági szervek) gyakorta bagatellizálták vagy félremagyarázták. A háborús bűnösök kérdésének az egyezményben történt felvetése tápanyagként szolgált a csehszlovák - különösen a Demokrata Párt által fémjelzett- burzsoá nacionalizmus totális kiélésére. így például dr. Gyöngyösi János magyar külügyminiszter a párizsi béketárgyalásokon feltárta a csehszlovák sovinizmus mesterkélt "háborús bűnös" - gyártásának metódusait, és példának hozta fel, hogy 1946. júliusában 750 magyart ítéltek el mint háborús bűnöst, csak azért, mert jelen voltak a magyarok 1938. évi ünnepélyes bevonulásán. Ezeknek zöme "nagy háborús bűnösként" lett elítélve, és így vagyontalanul kitoloncolható volt Csehszlovákiából. A kassai példát követlék az összes vidéki, járási népbíróságok, s lassan úgy nézett ki a szlovákiai magyarság, mintha soraiban nem is lett volna más elem, mint a fasiszta rendszert támogató reakciós. Egykori jelentések erről beszédesen tudósítanak; hogy milyen anomáliákra került sor, annak eklatáns példája, hogy dr. Varga Imrét, a csehszlovákiai magyar reformátusok püspökét, a Béketanács tagját is elítélték mint háborús bűnöst, mert részt vett a magyar katonák bevonulásakor tartott városi ünnepségen. A "háborús bűnösök" számának adminisztratív gyarapításánál persze a vagyoni kérdés is szempont volt; az elítélteket minden vagyonuktól megfosztva leheteti kilódítani Magyarországra. Ezek a kérdések éles vitákat váltottak ki a vegyesbizottságban, s ezek eredményeként születtek is olyan határozatok, melyek szerint redukálták a "háborús bűnösök" számát (1000 "kis", 500 "nagy" háborús bűnös). Magyarország csak azokat tekintette háborús bűnösnek, akik a magyarországi népbírósági törvény szerint is annak minősültek volna. A vegyesbizottság 1946. június 5-től 1949. június 21-ig működött. Összesen 67 véghatározatot hozott.