Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Gyáni Gábor: Nyugtalan századvég. Az agrárszocializmus új megközelítése

választójog biztosítását jelölte meg.

16 Az utóbbi a korban a munkásmozgalom egyik legállandóbb politikai célkitűzése. Mitől vált mégis fontos politikai üggyé az egész évtizedet végigkísérő mozgalomsorozat? Attól, hogy e lényegében nem politikai indíttatású, "civil társadalmi" alapokon nyugvó önszerveződés politikai kérdéseket vetett fel a rendszer számára. Aminek az a mélyen fekvő oka, hogy a szegényparasztság és a nem magyar kisebbség volt talán a legteljesebb mértékben kizárva az országos és a helyi (lásd a virilizmust) testületi politikából, őket sújtotta a legerőteljesebben a liberális alkotmányosság dualizmus kori korlátozott társadalmi hatóköre. A kisebbségek esetében a nemzeti kollektívum mint olyan szenvedett folytonos diszkriminációt. Minden látszat ellenére nem a városi, ipari munkásság legális politikai és érdekvédelmi szevezkedése, hanem a falusi és a mezővárosi agrárproletariátus erre irányuló, ám a korban ténylegesen soha nem realizálódó törekvése tűnt annak a gyúanyagnak, amely az alkotmányos rendet veszélybe sodorhatja. Azaz: az agrárproletariátusnak még a munkavállalói érdekharca sem volt könnyen beilleszthető a dualista Magyarország politikai szerkezetébe. Az ilyen értelmű és csupán egyfajta jogkiterjesztést ambicionáló agrárproletár törekvések, melyek erőszakosságuk folytán a kilencvenes évtizedben kulmináltak, éppen emiatt tettek szert politikai jelentőségre.

17 Ha nem jártak is túl sok sikerrel a századvégi agrármozgalmak, volt azért pozitív következményük. Hadd emeljem ki mindezek sorából meglehet sokak meglepetésére - az 1898. évi II. törvényt, amelyet elítélően - csak mint rabszolgalörvényt emlegettek már a kortársak is. A munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozásáról intézkedő törvény valójában komoly lépést tett abba az irányba, hogy ugyanolyan vagy közel azonos munkaviszonyt honosítson meg a mezőgazdaságban, mint ami - a liberális jogszerűség körülményeivel összhangban - az iparban és a városokban már jóideje természetesnek hatott. A törvényt a szerződési fegyelem jogi megerősítése és hatékony szankcionálása végett alkották, hiszen a miniszteri indoklás szerint, az akkoriban sűrű aratósztrájkok "megdöbbentően igazolták..., hogy az ország egyes 16 Bíró József - László József: Dokumentumok a Szántó Kovács-mozgalom történetéhez. In: A Hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve, 1970. 84 - 85. 17 Gyáni Gábor: "Civil társadalom"...