Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Gyáni Gábor: Nyugtalan századvég. Az agrárszocializmus új megközelítése

vidékein a munkások ... egy részéből csaknem teljesen kiveszett a szerződés kötelező erejének tudata..."

18 (Kiemelés az eredetiben) S kétségtelen, a törvény előírásai szigorúan tilalmazták a munkavállalók kollektív gazdasági szervezkedését (ezt szerződésszegésnek tekintve) - azaz a jogalkotók továbbra is más mércét alkalmaztak a mezőgazdasági munkavállalókra, mint az ipari munkásokra. Ugyanakkor a törvény megnövelte a munkavállalói autonómiát és némi védettséget is biztosított számukra az önkényeskedő munkaadóval szemben. A munkaszerződés írásba foglalásának előírásával, a munkabér nemét és nagyságát, valamint a teljesítmény elbírálásának a módját érintő előzetes megállapodás kikötésével, vagy a bér utalványszerű kifizetésének eltiltásával stb. ez a szabályozás a korábbiaknál jóval több garanciát nyújtott a munkaszerződés munkavállalói betartására, csökkentve ezzel a személyi kiszolgáltatottságuk mértékét is. Ez a törvény, a maga összes ellentmondásával együtt, jól mutatja, hogy mi is volt a századvég alföldi tömegmozgalmainak igazi tétje, de arra is dokumentum, hogy minek a kikényszerítésére futotta a mozgalmak erejéből. Gyáni Gábor 18 Corpus Juris, 1898. II. tc.