Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

A Körös-vidék szülöttei, országos és helyi jelentőségű kiválóságai. Jubileumi gondolatok - Az "excellens kis magyar" (100 éve halt meg Szabó Károly)

rait, az őstörténet fontos bizánci forrásait, a magyar kereszténység első századának emlékiratait. Élete második felében egyre kedvesebb kutatási területévé vált a székelység története. A székelyeket a hun-magyar rokonság híveként Attila utódainak tartotta, amelynek döntő bizonyságául az általa kritikátlanul felhasznált csíki krónikát hozta fel. Ismét belefutott - minden jószándéka ellenére - a történelmi zsákutcába. Azonban kétségkívül jelentős tettet hajtott végre a Székely Oklevéltár kiadásával. A Magyar Történelmi Társulat kolozsvári bizottsága megbízásából megkezdett forrásfeltáró munka eredményeként a 70es években láttak napvilágot az első kötetek. Halála évében a harmadik, majd néhány év múlva a negyedik is. Ezen a területen végzett kutatásait az 1890-ben megjelent, A régi székelység c. műve foglalta össze. A termékeny munkásságú historikus kiváló könyvész-szakember is volt. Az 1860-70-es években föltámadt a kézikönyvek iránti igény, egyre többen érezték szükségüket. Megjelent Pesty Frigyes kronológiája, Nagy Iván családtörténeti munkája. Szabóban az erdélyi múzeumi könyvtár címtárazása és rendezése közben szerzett tapasztalatok ébresztették fel egy könyvészeti kézikönyv szerkesztésének gondolatát. Szívós gyűjtőmunkáját, munkabírását Szádeczky Lajos így jellemezte: "Kolozsvárról gyakran feljött Budapestre a Társulat [Történelmi T. - Cs. E.] gyűléseire, a nyári kirándulásokra, kezében kis fekete táskájával, amelyben a magyar könyvészethez gyűjtött címmásolatait (amint tréfásan nevezgette, az ő bankó céduláit) hordozta magával, hogy azokat a különféle könyvtárakban tett kutatásai közben gyarapítsa, kiegészítse." A nagy összefoglaló és rendszerező mű, a Régi Magyar Könyvtár első kötete 1879-ben jelent meg Magyar Nyomtatványok 1531-1711 címmel. Ezt követte 1885-ben a Nem magyar nyelvű hazai nyomtatványok 1473-1711. A külföld előtt is feltűnést keltő képet tárt fel a két kötet a régi magyar irodalom virágzásáról. Az elsőben csaknem 1 800, a másodikban közel 2 500 kiadványnak adta meg Szabó a pontos címét, könyvészeti leírását és lelőhelyét. A harmadik és negyedik kötet megjelenését már nem érhette meg. Hellebrant Árpád kiegészítéseivel a Magyar szerzők külföldi kiadványai 1480-1711 címen jelentek meg. Oldalszám sorolhatnánk műveit, ehelyett azonban megemh'tünk néhány fontos eseményt életéből, néhány szót szólunk Békés megyei vonatkozású munkásságáról és nagyobb teret szentelünk Szabónak, az embernek, mert sugárzó, vibráló, bizonyos szempontból példamutató egyénisége mellett nem mehetünk el szó nélkül.