Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

A Körös-vidék szülöttei, országos és helyi jelentőségű kiválóságai. Jubileumi gondolatok - Az "excellens kis magyar" (100 éve halt meg Szabó Károly)

tengerész pályával. Súlyos betegségéből lábadozva (fiumei háziasszonya szerint a "rimini szent szűz fátyola" mentette meg a haláltól) hazatért Tárcsára. Szőlőszüret ideje volt, így szőlőkúrára fogták, melynek áldásos hatására hamarosan visszanyerte egészségét. Hiába vágyott vissza a kék tengerre, az 1846 júniusában kelt fiumei orvosi bizonyítvány szerint: a tengerészeire "absolut untauglich [alkalmatlan]". Életpályája kettős hajótörése után véglegesen beállt abba az irányba, amely a tudósi életforma felé vezetett. Elmerült a görög klasszikusokban, Thukydidest, Sophoklest, Euripidest fordított. (Nyelvtudása - görög, latin, német, francia, olasz - irigylésre méltó volt.) 1847-ben Toldy Ferenc meghívására Pestre költözött, ahol a Magyar Tudósok Tára c. nagyszabású, de kéziratban maradt munkában vett részt. Hatalmas mennyiségű, mintegy 8 kötetnyi anyagot állított össze. 1848 első felében ismét megérintette a jogi pálya szele. Békés városa 500 ezüst forintnyi díjazás ellenében tiszti ügyészi állást kínált föl, amelyet Szabó kategorikusan visszautasított, mondván, a város Táncsics szavára adva, oly túlzó reményeket táplál a közlegelő ügye iránt, melyeket hazánk eddig fönnálló törvényes viszonyaiban teljesíteni s valósággá érlelni nem lehet. A sors végülis csak Békés vármegyébe vezérelte. 1848 októberében a "Talpra magyar" hívó szavára a békési szabadcsapat katonája lett. Több csatában részt vett, különösen Szenttamás ostrománál tüntette ki magát. Főhadnagyságig vitte. Néhány hónapig Okolicsny őrnagy segédtisztje volt, aki 1849 júliusában így ajánlotta a katonai felsőbb parancsnokság figyelmébe: "... mindennemű hadi szolgálatokra s a bánáti számos csatákban kitűnően bebizonyított hivatalos készsége és pontossága, ügyessége és bátorsága tekintetéből, mint a hadi ügyekben tudományosan is avatott egyént a honvéd hadseregnél bármely pillanatban alkalmazható s kiképzett főtiszt gyanánt." Világos és Arad után Köröstarcsára, a "görög múzsák csöndes berkeibe" vonult vissza. Mivel a számára olyannyira vonzó független értelmiségi életformát anyagi nehézségek miatt - sok-sok tehetséges pályatársához hasonlóan nem tudta megvalósítani, állást vállalt Ócsán, gróf Teleki Domokos mellett. A grófnak és testvéreinek levéltárát rendezte. Toldy ajánlatára hamarosan (még 1850-ben) a beteg Teleki József gróf segítőtársa lett a "Hunyadiak kora" c. mű sajtó alá rendezésénél. Öt kötet Szabó közreműködésével jelent meg, majd Teleki 1855-ben bekövetkezett