Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

A Körös-vidék szülöttei, országos és helyi jelentőségű kiválóságai. Jubileumi gondolatok - Az "excellens kis magyar" (100 éve halt meg Szabó Károly)

halála után a Tudományos Akadémia megbízásából további négy kötetet készített elő kiadásra. Tudományos pályája szempontjából a Szirákon eltöltött évek fordulópontot jelentettek. A magyar történelem múzsája Teleki József révén elhódította a klasszikusoktól. A grófot mesterének vallotta: "... bizalmát bírni valódi büszkeségemnek tartottam, kinek példájából, szíves közlékenységéből, az oldala mellett örömmel átélt 5 év alatt oly igen sokat tanultam, s kinek mint mesteremnek emléke iránt a tanítványi hála adójával tartozni soha meg nem szűnök." Teleki segítőkészsége mellett rendelkezésére állott a gróf nagyszerű könyvtára, amely ellensúlyozta a viszonylagos vidéki elszigeteltséget, amely sok, hozzá hasonlóan tehetséges, nagyra hivatott pályatársa sorsát keserítette meg. Szabó - szerencséjére Szirákon hozzájutott a korabeli, nyugaton már virágzó pozitivista történetszemlélet egyik legrangosabb közvetítőjéhez a Revue des Deux Mondés c. francia szaklaphoz (szekérposta szállította számára a pesti Egyetemi Könyvtárból). Ebben az időben kezdett a magyar őstörténettel foglalkozni, amelynek eredményeképpen neve ismertté vált. Publikációi leginkább az Új Magyar Múzeumban jelentek meg. Bekapcsolódott az egész Európában nagy lendülettel folyó népi hagyományanyag gyűjtésébe és feldolgozásába. 1850-52-ben idejének egy részét erre szentelte: "E gyűjtés célirányossága s életbehatóságáról meg vagyok győződve, s azért nem sajnálom érte a fáradságot, mely egyszersmind rám nézve lélektani tanulmány és élvezet." Szirák környékén palóc népdalokat gyűjtött, de gyűjtőköre kiterjedt mondákra, regékre, népszokásokra, szólásokra, mesékre, tehát a nép körében élő teljes hagyományanyagra. Gyűjtőterülete az előbbin kívül Békés, Szatmár vidéke és a Szepesség. A hagyományanyag történeti forrás, hiteles dokumentum számára, amelyet őstörténeti kutatásaihoz használt föl. (1851-ben közölte azt a köröstarcsai határper emlékét őrző népmondát, amelynek alapján Arany János egy év múlva megalkotta balladairodalmunk egyik gyöngyszemét, A hamis tanú c. verset.) 1855 szeptemberétől a nagykőrösi református gimnázium görög nyelvtanára lett. Szabó kiváló, tudós tanárok csoportjába, olyan alkotó közösségbe került itt, amelynek hatása, a kialakult baráti-tudósi kapcsolatok egész életén át végigkísérték. A szabadságharcot követő nyomasztó évek után most rázta meg magát, emelte föl fejét, kezdte hallatni szavát az 1820as években született, reformkor iskoláiban felnőtt, Horváth Mihály, Szalay