Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Megyei és települési évfordulók - Négyszáz éves a Vizsolyi Biblia

vallásosak lévén, e hajlam rám is korán elragadt: az ének és szentírás vonzóbb helye lettek első tápja gyönge lelkemnek, s a bogárhátú viskó szentegyház vala, hol fülem soha egy trágár szót nem hallott..."

2 Arany költészetének és prózájának bibükus alapjait valóban számos példán lehet tapasztalni. Álljon még itt három, az Aranyénál kevesebbszer idézett példa, mégpedig az egyházi élet laicizálódásának korából. Lévay József 1894-ben a következőket jegyezte fel naplójában: "Egyéb olvasmányaim mellett a bibliát is olvasgatom. Hiszen rövid itt tartózkodásom fő érdeke és öröme nem a társaság, hanem a magambamerülés és lelkemnek háborítatlan csendes foglalkozása s az egynéhány szent pillanat, melyet szüleim sírboltja mellett töltök. Édes jó anyám jutott eszembe, midőn Jakab apostol V. 13-ban ezt olvastam: "Szenved-e valaki ti köztetek? Imádkozzék. Öröme vagyon-e valakinek? Énekléssel dicsérje az Istent." Ezt az intést senki sem érezte mélyebben, mint ő. Senki sem bizonyította jobban egész életével. Apám, bár szintén buzgón vallásos volt, inkább csüngött az életen, anyám inkább a földöntúliakon, a mennyeieken. Kettőjük lelke példányszerű egybeolvadt összhangja volt az okos, tiszta vallásosságnak."

3 Csüry Bálint, a debreceni egyetem professzora (1889-1941) így emlékezett a Szatmár megyei Szamoshát Egri falujában töltött gyermekkorára: "Egy öreg nagynénénk, ki a betűt nem ismerte, de kitűnő mesélő volt, már egészen kicsiny korunkban megismertetett bennünket a bibliai szent történetekkel. Csakhogy ezeket olyan megkapóan tudta elbeszélni, hogy azóta soha nem hallgattam, sem nem olvastam olyan megrendüléssel. Gyermekkoromban én már nem ismertem falunkban olyan embert, aki a bibüát többször is végigolvasta volna, de az azelőtti időkből emlegettek egy Szigethi Boldizsár nevezetű falunkbeli nemesek hadnagyát, aki a bibliát többször is átolvasta, mégpedig hangos szóval, hogy dörgő hangja az utcára is kihallatszott".

4 Németh László írásaiban gyakran visszatért apja családja, egy dunántúli gazdafamilia életére s benne zsoltáréneklő -bibliaolvasó nagyanyjára: "Attól fogva azonban, hogy nagymama a lámpát behozta, elgyújtotta, s jóestét köszönt: ő vette át a kis szobában az uralmat. Az olvasás: az volt az ő nagy 2 Arany János levelezése 1852 -1856. Bp., 1982. 555. 3 Szentpéteri üres fészek. Szemelvények Lévay József naplójából. Válogatta és az előszót írta Horváth Barna. Miskolc, 1988. 18. 4 Károlyi Emlékkönyv. Szerk.: Vasady Béla. Bp., 1940.114.