Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Megyei és települési évfordulók - Négyszáz éves a Vizsolyi Biblia

szórakozása, s minthogy csak hangosan vagy félhangosan tudott olvasni, mi is többnyire részesei lettünk az olvasmánynak. A Bibliát tán kötelességének is tartotta, hogy ebben az elpogányosodó családban hangosan olvassa. Szent szótagolással haladt előre a könyvben (melyből mi inkább az Énekek éneké-t és a Ruth könyvét ismertük); a nemzetségtáblákat ugyanazzal az áhitattal ejtegetve, mint a rút gyilkosságokat."

5 Másutt így írt Németh: "Én a Károli-bibliát, melyhez annyi személyes emlék fűz, Adyval együtt nyelvünk nagy kútfejének tartom". A kor művelődéstörténetéhez tartozik, hogy amikor az idézett Csüry Bálint és Németh László az ország távol eső sarkaiban hasonló élményeknek lehettek tanúi, Ady Endre akkoriban írta számos versét, mely a Károli Biblia nyelvére, megfogalmazásaira és bibliai történetekre, meg jelképekre támaszkodik. Egész versciklust írt bibliai eredetű címmel. Több költeményének kezdősora elé illesztett bibliai mottót. Visszatérően fölbukkannak nála bibliai alakok. Külön tanulmányt, talán lrisebb könyvet érdemelne Ady és Károli fordításának kapcsolata. Ugyanezekre az évekre vonatkozik az is, hogy Sinka István juhászbojtár, a későbbi költő a bihari pusztaságban tizennégy éves koráig egyetlen könyvhöz jutott hozzá, a Bibliához. Ennek hatását ő sem tagadta meg sosem. Az említett példák valóban csak kiemelt esetek a magyar múlt, a jeles nagyok és az egyszerű emberek Károli Bibliához fűződő kapcsolatából. Nem lehet azt írni, hogy "végül", mert nincs vége a példáknak. Sütő András is azt írta egyik megrendítő erejű írása fölé bibliai parafrázisként: "Engedjétek hozzám jönni a szavakat!" A Vizsolyi Biblia sem nyelvileg, sem teológiailag nem volt tökéletes alkotás. Ezt már az első javító, Szenei Molnár Albert is tudta. Nyomában még többen átnézték, utoljára 1908-ban egy tudós bizottság vizsgálta felül a szöveg helyességét. Addigra nyelvezete már veretessé, ódonná nemesedett, pedig eredetileg csupán szabatos köznyelv volt. Bármennyire is nőtt értéke, régen megérett a helyzet egy új, modern fordítás elkészítésére. 1974-ben jelent meg egy új katolikus és 1975-ben egy új protestáns, teljes bibliafordítás. A Vizsolyi Bibüa hatásával magyarázható, hogy az utóbbi nem tudott teljesen elszakadni a magyar nyelv régies ízeitől. Úgy látszik, a magyar művelődésben a biblikus nyelvezet képzete Károli munkájához társult. 5 Homályból homályba. Magam helyett. Bp., 1977. 62.