Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Megyei és települési évfordulók - Négyszáz éves a Vizsolyi Biblia

Négyszáz éves a Vizsolyi Biblia A mai Magyarországon nem szükséges méltatni a Bibliának az emberi művelődés történetében betöltött fontos szerepét. A Biblia az a könyv, amelyet vagy teljes egészében, vagy részleteiben a legtöbb nyelvre fordítottak le a földkerekségen. Mint Szentírás a keresztény vallások alapja. Évszázadok óta ihletője műalkotásoknak, ösztönzője nemcsak a hitnek, hanem az emberi gondolkodásnak is. Az sem szorul magyarázatra, miért kimagasló ünnepe az első teljes magyar Bibüa kinyomtatásának négyszázadik évfordulója nemzeti művelődésünknek. Az idén több alkalommal, országos és helyi ünnepségeken emlékeznek meg a Vizsolyi, vagy más néven Károli Biblia kinyomtatásáról. Ez az írás azzal kíván kapcsolódni a megemlékezésekhez, hogy ismerteti a Biblia-fordítás és kiadás körülményeit, valamint fölvillant egy-egy jellemző mozzanatot a magyar Biblia művelődéstörténetéből. Az előzmények homályba vesznek. Első összefüggő nyelvemlékünk, az 1200 körül keletkezett Halotti Beszéd már tartalmaz egy bibliai mondatot: "Bizony mely napon eendel e fa gyümölcsébül, halálnak halálával halsz", mely majdnem betűhíven ugyanígy olvasható a Vizsolyi Bibliában is. Egészen bizonyosra vehető, hogy a XII. századból egyre több részletet ültettek át magyar nyelvre, hogy a különfajta szertartásokon részletek hangozhassanak el belőle. A középkori egyház azonban a papság számára tartotta fenn a bibliaismeret és - olvasás tudományát, a laikusok kezébe majd a reformáció adja s egyben programjába illeszti a nemzeti nyelvekre történő fordítást is. Magyarországon hosszú út vezetett a teljességhez. Az első kiemelkedő kezdet a helyesírása után Huszita Bibliának nevezett kéziratsorozat, amely 1416 és 1440 között keletkezett. A Bécsi-, a Müncheni- és az Apor - kódexben ránkmaradt magyar bibliai könyvekről van szó. További kéziratok után újabb jelentős esemény Komjáti Benedek "Az Szent Pál levelei magyar nyelven" címmel 1533-ban Krakkóban napvilágot látott műve, amely az első ránkmaradt teljes egészében magyarul nyomtatott könyv. 1536-ban Pesti Mizsér Gábor adott ki szentírás-részleteket, majd 1541-ben kikerült a nyomdából Sylvester János munkája, az első teljes Újszövetség. A nyomtatást látott fordítások keletkezése már valamilyen módon kivétel nélkül összekapcsolódott a reformációval s amint ez a XVI. századot