Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Megyei és települési évfordulók - Négyszáz éves a Vizsolyi Biblia

átjáró nagy szellemi áramlat egyre szélesebb körben terjedt Magyarországon, gyarapodtak az újabb Biblia-fordítási kísérletek és eredmények is. Névsor helyett csupán egyetlen nevet említünk, az erdélyi Heltai Gáspárét, aki társaival az 1550-es években kevés híjával az egész Bibliát magyarra ültette át. Károli (más olvasatok szerint Károlyi) Gáspár, református esperes, akinek nevéhez fűződik a Vizsolyi Biblia lefordítása, szintén nem magában, hanem közelebbről meg nem nevezett lelkésztársakkal végezte el a hatalmas munkát. A kor és a vallásos kegyesség szellemének tartózkodó magatartásával magyarázható, hogy róluk keveset tudunk. Károli természetesen nem is tulajdonította magának a művet, s azt sem titkolta, hogy "gazdálkodott" az előzményekből. Föltehetőleg sokat használta Sylvester és Heltai fordításait. Károli érdeme mindenekelőtt a munka összefogása, a sajtó alá rendezés, a stiláris áttekintés volt azon kívül, hogy fordított. Az "Előljáró Beszéd"-ben így vallott erről: "Noha pedig volt darabonként az Bibliának valami része megfordítva, de mindenestől fogva egészlen ez ideig az mi országunkban az mi nyelvünkön nem volt, hanem az kegyelmes Istennek jókedvéből most mégyen ki egynehány nevezetes jámbor, istenfélő nagyságos uraknak intése, törekedések és költségek által, kik annyira nem igyekeztek ez dologban ez világi hírre és tisztességre, hanem csak az Isten tisztességére, az ő házának épülésére, hogy az ő magok nevét is nem akarták ide béiratni, megelégedvén azzal, hogy az ő nevek az életnek könyvébe bé van írva. Meggondolván azért az anyaszentegyháznak az mi nemzetségünk között ez dologban való fogyatkozását és jövendő épülését, másfelől az mi tisztünket, az Istennek nevét segítségül híván, minek utánna hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem az fordításban segítséggel voltak, meg nem szűntem addig, mígnem véghöz vittem az Bibliának egészlen való megfordítását..." Károli életéről nem sokat tudunk. 1529 körül született a Szatmár megyei Nagykárolyban. Eredeti Radies nevét innen változtatta - a kor szokása szerint - Károlyira. Brassóban, majd a reformáció fellegvárában, Wittenbergben tanult és jelentékeny teológiai, valamint nyelvtudásra tett szert. 1563-ban lett az Abauj megyei jómódú mezővároska, Gönc református prédikátora. A teljes bibliafordítás kiadásának eszméje valószínűleg akkor kapott, 1585 körül végső indíttatást, amikor Mágócsy Gáspár és