Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

A Körös-vidék szülöttei, országos és helyi jelentőségű kiválóságai. Jubileumi gondolatok - Az "excellens kis magyar" (100 éve halt meg Szabó Károly)

László, Römer Flóris generációját követő újabb történész-nemzedék: Ipolyi Arnold, Pesty Frigyes, Nagy Iván, Ráth Károly, Salamon Ferenc, Szilágyi Sándor s nem utolsósorban Szabó Károly. Ez utóbbi három kitűnőség az 50-es évek második felében Arany Jánossal, Mentovich Ferenccel együtt "bizodalmas kör"-t alkotott. Győr, Sárospatak és Kolozsvár mellett Nagykőrösön működött igen hatékony intellektuális csoportosulás. A csoport tagjai egymásra, szűkebb és tágabb környezetükre egyaránt nagy hatást gyakoroltak, (őszintén irigykedve képzelhetjük el, milyen "súlyos" szellemi kincset vihetett magával az a gimnáziumból távozó diák, aki Arany Jánostól, Szabó Károlytól, Szilágyi Sándortól és még több, hasonló intellektuális kvalitású tanártól kapott nap mint nap eszmei táplálékot.) Szabó és Szilágyi igazi "team"-munkával létrehozták a nagykőrösi kör történészkiadványát: Történeti Emlékek a Magyar Nép Községi és Magánéletéről. - Ebben többek között megjelent Ballá Gergely nagykőrösi bíró krónikája. A nagykőrösi tudósműhelyben töltött évek Szabó histórikusi egyéniségének kiformálódása szempontjából igen jelentősek voltak. A kellemes társasági élet, vidám mulatságok sem hiányoztak. Nagy sikere és hagyománya volt a disznótoroknak, melyek egyikét- "midőn Szilágyi Sándor úr az ő első és utolsó malacának végső tisztességtételét nagy és fényes gyülekezet jelenlétében tartaná" Arany is megénekelte. Ugyancsak Aranytól értesült Tompa Mihály 1855 decemberében: "Szabó Károly házasodik Szirákról, most van menyasszonyért Szilágyival együtt". A menyasszony, Meskó Ida, Meskó István sziráki kerületi ügyvéd leánya, aki aztán öt gyermekkel ajándékozta meg Szabót. 1860-ban már Kolozsváron volt és ott is maradt haláláig. Az Erdélyi Múzeumi Egylet alakuló közgyűlése 1859 novemberében könyvtárnokká választotta, amely állást nagy lelki vívódások után el is fogadta. Kolozsvárra érkezése után könyvtárosként és történészként is erőteljes könyvészeti munkába kezdett. Nem szakított tanári hivatásával sem. A református kollégiumban görög nyelvet tanított, majd a megnyíló kolozsvári egyetem magyar történeti tanszékére nevezték ki (1872-ben). Kolozsvári éveiben vált igazán nagy formátumú történésszé és bibliográfussá, a nemzeti szellem ápolásának egyik leglelkesebb apostolává. A történész Szabónak három alapvető kutatási területe volt: a./ a magyar őstörténet; b./ hazai kútfők, források tanulmányozása; c./ a székelység története.