Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

A Körös-vidék szülöttei, országos és helyi jelentőségű kiválóságai. Jubileumi gondolatok - Emlékezés Ballagi Mór szarvasi tanári munkásságára születésének 175. évfordulóján

A megtisztelő akadémiai levelező tagság, amelyben ennek a fordításnak a jóvoltából részesült, szélesebb távlatokat nyitott Bloch előtt. Különösen amikor Eötvös révén személyes ismeretségbe került Széchenyivel és Kos­suthtal, s részese lett az új "szellemi honfoglalásnak". Annak, az oszt­rákosító önkényuralom elleni küzdelemnek, amely magyarországot sza­baddá és erőssé kívánta tenni. Ekkor új tervvel állt elő. Kossuth hírlapjában Széchenyi 200 forintos felajánlásával egy társadalmi összefogással szer­vezendő "magyar" rabbiszeminárium létesítésére tett indítványt. Ezt azon­ban a dúsgazdag, csaknem teljesen német nyelvű pesti hitközség tagjai (tőlük remélte a legnagyobb támogatást) alig méltatták figyelemre. Mindössze 140 forintot ajánlottak föl a magyarosító intézet felállítására. Értetlenségüket és kiábrándító szűkkebelűségüket tapasztalva, szinte meghasonlott önmagával. Csalódottságában, hogy érzelmeit tisztázza, Németországba: Tübingenbe ment, hol filozófiai és keresztény teológiai előadásokat hallgatott. Különösen a bibliai nyelvészetben és irodalomban, továbbá a keresztény hittanban tűnt ki. Tanulmányai befejeztével itt tudori oklevelet is szerzett. 1843. május 28-án egy Tübingen melletti falucskában, Notzingenben protestáns vallásra tért át, s a Bloch nevet Ballagival cserélte fel. Tübingen még egy rendkívüli élménnyel ajándékozta meg a fiatal böl­cselet-tudort. Itt kötött holtig tartó barátságot Székács Józsefiéi. Tu­dománytisztelet és komolyság, erős felelősségtudat és egymás iránti feltétlen bizalom jellemezte ezt a mindvégig nemes ügyet szolgáló, sok irányú (bibliafordítás, protestáns teológiai előadások, protestáns pátens harca, egyházi folyóiratok és kiadványok, felekezeti élet) önzetlen emberi kapcsolatot. Ezért maradtak meg a köztudatban az emberi helytállás és közös erőfeszítés szép példáinak. 1844-ben került Szarvasra. Tanárrá választásának kezdeményezője két­ségkívül Vajda Péter volt, aki a május 8-i egyházmegyei közgyűlésen, amikor a 4. tanszék felállítására indítványt tett, arra egyúttal "az alapos tu­dományosságú, országszerte ismert dr. Bloch Móricot javasolta". Az új tan­szék felállításával egyértelműen növekedő anyagi tehertől félő egyházatyák és világi vezetők viszolygását látva, ekkor ajánlotta fel, hogy a maga részéről "a meghívandó oktatónak kész átadni saját pénzbeli fizetését, ha neki azt a begyűjtendő adakozásból pótolni megengedik". Majd, amikor úgy tapasz­talta, hogy meghívásának nincs akadálya, egy május 24-én kelt levélben így invitálta barátját: "Te voltál egyik főbíztatóm, hogy eljöjjek Szarvasra

Next

/
Thumbnails
Contents