Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

A Körös-vidék szülöttei, országos és helyi jelentőségű kiválóságai. Jubileumi gondolatok - Emlékezés Ballagi Mór szarvasi tanári munkásságára születésének 175. évfordulóján

tanítónak, és én nem bántam meg. Életem majdnem legboldogabb évét töltöttem el. Jó tanítványok, elismerő felsőség és közszeretet kisérőim".

18 Ekkor még nem tudhatta, mi vár reá. A finom érzelmi presszióval nyomatékosított szíves hívásra Ballagi nem tudott nemet mondani. Június 16-án aztán egyhangúlag meg is választotta az egyházmegyei tanács. A Pesti Hírlap július 28-i száma erről a következőképpen tájékoztatta az olvasókat: Bloch, ki eredetileg mérnöki pályára készült, "a keleti és régi classikus, valamint az újabb nyelvekbeni jártasságának dicséretes bizonyságát adván, teljes reményt nyújt, hogy az általa tanítandó zsidó, görög és francia nyelvek, úgyszintén a mathesis és a magyar irodalom tanszékét is tökéletesen betölti". Vajda tökéletesen ismerte akadémikus társa gondolkodásmódját. Tudta, nem csalódhat benne: elvei megalapozottak és szilárdak. Jól érzékelte, hogy idegen tőle az ásatag, merev skolaszticizmus is, a felekezeti külsőségekben megcsontosodott pietizmus is. Ismert oszályhelyzetéből táplálkozó erős demokratizmusát, magyarosító akaratát, ezért nem élt benne kétely: ő is emberségesebb, humánusabb légkört kíván meghonosítani a tanár-diák viszonyban, hogy a szeretet és nyíltság pedagógiája révén tanítványait a kanti eudemonizmus szellemében közjót szolgáló, öntudatos "boldog emberekké" nevelje. Ballagi, a pedagógus, nem volt az üres frázisok, a szépen kongó dikciók embere. Higgadtabb és szárazabb egyéniség volt; nem tudott hirtelen lelkesedni. Szegénysége, társadalmi körülményei, többszörös kiszolgáltatottsága ránevelték, ne higgyen vakon az érzelmeknek, érzéseit és vágyait kontrollálja állandóan az értelemmel. Ennek megfelelően - együtt haladva a kor tudományos fejlődésével - iskolai munkájában is a gondolkodás, az ész tökéletesítésére törekedett. Világosságot gyújtani, élő tudást adni, - ez volt a vezérelve. A klasszikus német filozófia eszmei talaján állt, a felvilágosodás igazságait képviselte; az ész és az észre támaszkodó filozófia jogáért harcolt. Úgy akarta az ész javára megoldani a hit és a tudomány akut konfliktusát, nagy dilemmáját, hogy azok dualista egymásmellettiségét teremtse meg a régi függőségi viszony ellenében. Azért keresett kompromisszumot Vajdával együtt, hogy a természet, mint objektív valóság törvényeit a teológiai elképzelésektől függetlenítve, kizárólag észokok 18 Idézi Lovász György (A szarvasi állami Vajda Péter ált. gimn. évkönyve 1962-63. évre. 7.)