Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

A Körös-vidék szülöttei, országos és helyi jelentőségű kiválóságai. Jubileumi gondolatok - Emlékezés Ballagi Mór szarvasi tanári munkásságára születésének 175. évfordulóján

munkra, mellyhez megkössük alkotmányunk hajóját: az igazság, munka és testvéri szeretet kincseivel bővelkedőt!"

15 Bloch a zsidók történetét taglaló röpiratában más kicsengést adott a kérdésnek. A magyar néphez fordult; attól kért és várt Izrael utódai számára nem türelmet, hanem méltánylást és természetes jogegyenlőséget. A történeti vizsgálódással - áttekintéssel - az volt a célja, hogy vele és általa azt igazolja: a magyarországi zsidóság megért az emancipációra: méltó reá. Tudta azonban - jobban, mint Vajda -, hogy a jogadás nem könnyű dolog, s nem is elegendő: "Nem szeretnék itt türelemről szólni - írta. Szabad ember, s a magyar mindig az, türelmességről mit sem tud. Mit tesz az tűrni? Elviselni békésen s sors vagy az emberek illetlenségét. A türelem törvénye az illetlenség elviselésének parancsolatja, egy bizonyos más törvénynek felfüggesztése. A felfüggesztett törvény jogszerű, mert az elmúlhatatlan feltétele minden törvénynek, s akkor a türelem igazságtalanság. Ugyanis a türelem követelése soha nem szabadulhatott meg az önzés vádjától".

16 Sajnos, a derekasabb résszel - a zsidókhoz írt szózattal - adós maradt. Bizonyára azért, mert feltétlen bízott hitsorsosainak magyarosodási szándékában. Kár. Miután röpiratának kedvező fogadtatása volt mind a megrendelők, mind a magyarosodni szándékozó zsidók körében, Eötvös hívására hazajött Parisból, és zsidó részről kezébe vette az emancipációért megindított harc irányítását. Fáradságot nem ismerve, éjt nappallá téve dolgozott; lefordította a tórát: Mózes öt könyvét, majd a nagy próféta utódjának, a kánaáni honfoglalás vezérének, Jozsuénak a könyvét, méghozzá oly jól és eredményesen, hogy "új időszakot kezdett" vele a magyar bibliairodalomban. Irodalomtörténeírásunk atyja: Toldy Ferenc ekként lelkesedett érte: "... egy életkorát megelőző tudománnyal bíró s mély vallásos lelkesedéssel eltelt fiatal izraelita, Bloc (utóbb Ballagi) Móric" adta ki, "becses jegyzésekkel kisérve. Egy az ifjúi erő és tűz erényei és hibájával teljes mű ez, melly minden lapjain a sietés nyomai mellett, a betűt és hangot híven követve, bibÜai irodalmunkban eladdig utói nem ért szépséggel adta Mózest, és csak Józsuában érezteti a fárasztó munka lankadását."

17 15 Vajda bevezetője Bloch: A zsidókról c. tanulmánya elé. Pest, 1840. XX. 16 Bloch: A zsidókról. Pest, 1840.40-41. 17 Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története. Negyedik, javított kiadás, Bp. 1878, 280.