Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

A Körös-vidék szülöttei, országos és helyi jelentőségű kiválóságai. Jubileumi gondolatok - Emlékezés Ballagi Mór szarvasi tanári munkásságára születésének 175. évfordulóján

lyen, Kerekes Ferenc és iff. Péczely József Debrecenben, Vargha János Nagykőrösön, Tarczy Lajos Pápán vetette meg a modern gondolkodás és a nemzeti öntudat alapjait. Égető szükség volt erre, hiszen oly mélyen hallgattunk, annyira eltespedtünk, hogy a külföld alig tudott valami érdemlegeset rólunk. Azt is kétségbe vonták, hogy saját nyelvünk van. Úgy hitték, hogy "az egy érthetetlen osztrák zsargon (jargon)" csupán, vagy talán-talán "éppen szláv dialektusok valami durva vegyülete". Egy korabeli francia lap - a Journal de Francfort - cikkírója meg egyenesen azt a nézetet terjesztette, miszerint hazánk Németországban van: "Erdéllyel együtt Németország valami részecskéje".

2 A különböző tájegységeken dolgozó honmentő és honépítő tanárok korszerű ismeretnyújtó, embernevelő munkája a reformkor közismert "haza és haladás" programjára épült. Ez az elv hozta közös nevezőre őket a nagyjából egy időben jelentkező V^jda- Ballagi -Greguss triásszal, akiknek tevékenységével a szarvasi iskola is kilépett szűk oktatási intézmény jellegéből. Mintha Tessedik mélyen elkötelezett felelősségtudata és tevőleges hazaszeretete kelt volna életre velük. Minden egészséges törekvés visszhangra lelt szívükben. Népnevelés, közös legelőszabályozás, örökváltság, a magyar nyelv hivatalos nyelvvé tételéért vívott harc, a honi ipar istápolására létesített Védegylet s a kossuthi iparegylet eszméinek terjesztése mind-mind gyors egymásutánban vált a tenni kész helyi polgárok gondjává. A három tudós "professzor" buzgó irányító munkája nyomán erős újító akarat bontakozott ki a városban, úgy hogy joggal írhatta a Vajda örökébe lépett Greguss Toldy Ferencnek 1848. március 23-án: "A mi illeti politikai mozgalmainkat, ezekben vetélkedhetik Szarvas Pesttel, csakhogy itt még csalják a népet néhányan, kik polcon szeretnének maradni". A három külföldet járt, több nyelven értő és olvasó neves tudós pezsgésbe hozta a szunnyadó helyi társadalmat. Iskolai és felnőtt-oktató munkájukkal, agilis szervező tevékenységükkel "elébe érlelték a szabadságnak" a város lakosságát. Annyit jelent ez, hogy hittek ők is az európai felvilágosodás és az országszerte egyre fokozódó érdeklődéssel kísért észak-amerikai demokrácia és mintaalkotmány szellemi vezéreinek, akik a "szabadság, egyenlőség, igazságosság" jelszavának szellemében a nemzeti szabadságharccal egyenlő fontosságúnak tartották azt a "szellemi szabadságharcot, amely a nemzeti függetlenségi háborút emberi emancipációt je2 Figyelmező, 1837. II. félév 396. hasáb