Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

A Körös-vidék szülöttei, országos és helyi jelentőségű kiválóságai. Jubileumi gondolatok - Emlékezés Ballagi Mór szarvasi tanári munkásságára születésének 175. évfordulóján

lentő forradalmi küzdelemmé" avatta.

3 Igazolásként elég, ha a francia Tocquevill sokat idézett művére (La démocratie en Amérique) és Bölöni Farkas Sándornak az Akadémia nagydíjával jutalmazott útleírására, az Utazás Észak-Amerikában-ra (1834), továbbá a folyóiratok -különösen az Athenaeum és a Figyelmező gyakori ismertetéseire és utalásaira hivatkozunk. Mindegyik mű magától értetődően a felvilágosodás eszmetárából táplálkozott; azzal azonosultak a mi szarvasi tanáraink is. Vajda fáradhatatlan városfejlesztő ügybuzgalmával, liberális társadalompolitikai, vallási elveivel, Ballagi sokoldalú tudományos felkészültségével, Greguss, a Réthy-nyomda "házi-szerzője" pedig filozófiailag is jól megalapozott erőteljes közéletiségével és harcos publikációival készítette elő és szolgálta 1848-at. A három kiemelkedő képességű szarvasi tanár közül, mint oktatót és nevelőt, kétségkívül Ballagit tartották legkevesebbre a szarvasi iskola történetírói: Benka is, Nádor is. Megítélésünkben azonban jelentős az eltérés, márcsak azért is, mert Benka tartózkodott attól, hogy gyakorlati pedagógiájáról sommás elítélő véleményt mondjon, míg Nádor - hitelt adva a nevelőtársak többnyire 1846-os és az ifjúság 1850-es vádaskodásainak - több negatívumot mond róla, mint amennyi jót elismer. Állítja ugyan, hogy "tudományos felkészültség dolgában messze meghaladta Vajdát" - ehhez kétség aligha fér -, oktatói-nevelői tevékenységének a hatásfokát tekintve azonban már nagyon is elmarasztalja, azt állítván róla, hogy "tanítása ötletszerű, tulajdonképpen minden módszert nélkülöző volt; tetszése szerint elhagyott előírt anyagot (néha egész tárgyakat), máskor meg olyat is adott elő tudományos alapossággal, ami nem volt előírva". Nehezményezte és elítélte "kérkedő, tudományát fitogtató modorát", amellyel kortársai ellenszenvét is kivívta. Többnyire megalapozottaknak tartotta azokat a vádakat, melyeket a szabadságharc bukása után a tanári alkalmazása ellen tiltakozó tanítványok - feltehetően külső erők sugallatára szórtak rá, kik "hosszú beadványban sorolták fel valóban meglévő, esetleg néha nagyítóüvegen át nézett hibáit".

4 Harminc évvel későbbről ránk maradt kéziratában (Diákemlékeim a mi nagy családi körünkből),

5 ragaszkodva alaptéziséhez, már hajlandónak bi3 Ludassy Mária: Szabadság Egyenlőség Igazságosság. Bp. 1989. 18. 1. 4 Nádor i.m. 34. 5 A kézirat a Vajda P. gimn. tulajdonában