Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Honismereti, helytörténeti írások - A paraszti élet emlékei Pusztaföldvár községben

világháború, illetve a 20-as - 30-as évek nagy gazdasági válsága idején sok példa volt arra, hogy az egyébként erős férfinak való munkát serdülő fiataloknak, hadiözvegyeknek, vagy egészen időskorú embereknek kellett végezniök. Kifejezetten a "férfimunka" körébe sorolják adatközlőink a szántást, vetést, aratáskor a kaszálást, szállítás idején a zsákolást és a kocsira rakodást, csépléskor az asztag és a kazalrakást, a kévék cséplőre való feladását, a cséplőgép "etetését", a "szalmarudasok" felhordását a pallókon, a termény mázsálását és a padlásra, hombárba, magtárba való behordását. A kapásnövények egyelése, kapálása, aratáskor a marokszedés, "keresztelés", gereblyézés, kévekötés, csépléskor a törek és polyvamunka, répaszedéskor a csomóradobálás és "fejelés", kukoricatörés idején a csőtörés, a rakodás, a fosztás, "górézáskor" a kasok feladása, - mind megannyi olyan munkafolyamat, amelyet serdülő fiúk, lányok, asszonyok, sőt a család idősebb tagjai is rendszeresen végezhettek. Ezeknek a munkáknak felosztása minden esetben attól függött, hogy aktuálisan hány munkaképes tagja volt a családnak, illetve milyen sürgető körülmények jelentkeztek szezonálisan, vagy időjárási tényezők következtében. (Nyári vihar előtt a család apraja-nagyja villát fogott és gyűjtötte, boglyázta a szénát, hogy megőrizzék a szépen beszáradt széna minőségét.) Voltak a mezei, réti munkának azután kifejezetten olyan fajtái, folyamatai, amelyeket rendszerint csak fiatalok, nők, vagy a már csaknem munkaképtelen öregek végeztek. Kifejezetten női munka volt többek között a répa és a mák "egyelése", aratáskor a kötélteregetés, kévehordás és gereblyézés, csépléskor a "polyvamunka", réti munkáknál a szénagyűjtés. A többi feladat kivétel nélkül mindenkire vonatkozott, aki élt és mozogni tudott. A fenti munkamegosztásnak megfelelően voltak kifejezetten férfikézbevaló szerszámok és eszközök; olyanok, mint az ekeszarva, a vetőgép kormányrúdja, a kasza, vagy a kazalvágó kés. Az ásó, kapa, gereblye, villa nyelét viszont nemre és életkorra való tekintet nélkül foghatta mindenki, aki számottevő tagja volt a családnak. 3./ Hogyan szállították a különféle anyagokat, a terményeket és a szálas takarmányt? Az volt a döntő, hogy milyen tömegű és fajtájú anyagról volt szó és milyen anyagi helyzetben volt az adott család. Kisebb földterület szerves trá-