Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Honismereti, helytörténeti írások - A battonyai szerbek optálása 1923-1930

tisztviselők eljárási hibáit jelzi. Hiszen a hazaérkezettek elmondták, s ez még ma is él Battonyán is, hogy olyan síkságra, planinára telepítettek, ahol falunak még nyoma sem volt, a szántásra átadott föld igen vékony volt a mészkő sziklák felületén. Annak is híre kelt, hogy jónéhányan elköltöztek Novobattonyáról, és inkább a régi Magyarország felé vették az irányt, a Bánátba, Bácskába, ahol kiváló földek vannak és ahol a Battonyán megszokott földmívelési gyakorlatot folytathatták. Felmerül a kérdés, mi vezette a battonyai elköltözőket? Erre világos választ kapunk a néhány hazatért egyéntől. Jobb életet akartak annál, mint amilyen Battonyán jutott nekik osztályrészül. Az eltávozottak túlnyomó része munkaszerető, igyekvő, családját féltő egyén volt. A magyar nép iránti ellenszenv, vagy gyűlölet nem élt bennük. Mi volt várható Magyarországon? Mi volt várható Battonyán? Erre is keressük a feleletet. Lezajlott, vagy legalábbis folyamatban volt a földreform (A Nagyatádi -Rubinek- féle), amelyet az uralkodó körök nagy hangon hirdettek meg. A battonyai járás területén a földreform céljára igénybe vettek 3 500 kat. holdat, amelyet kb. 2 000 igénylő között osztottak szét. A kiosztott földeket egy ideig új tulajdonosaik haszonbérben bírták, majd következett a megváltási ár kifizetése, amit olyan magas osztályban állapítottak meg, hogy az igénylők legnagyobb része nem tudta megfizetni és a földet otthagyta. A részlet és a kamat olyan jelentős összeget tett ki, hogy egyéb befektetést a juttatott nem tudott eszközölni. Ennek folytán a 2-3 kat. hold föld annyira igénybe vette munkaerejét, hogy más munkát nem tudott vállalni. A megélhetése jutott veszélybe, mert a 2-3 hold föld jövedelme a törlesztési összeg és a kamat fizetésére sem volt elegendő. Olyanok kaptak földet, akiknek semmijük sem volt, a műveléshez fogadott igaerő kellett s még a trágyát is vásárolniok kellett. A házhely - akció elérte célját. Battonyán, Dombegyházán, Kevermesen 912 házhelyet mértek ki. A házhelyek nagy részén fel is épültek a házak. Battonyán a föld és ház nélküli földművesek száma igen nagy volt. 2 322 kat. hold szántót osztottak ki 1245 igénylő között. Házhelyet 235 igénylő kapott. A Bethlen kormány földreformját mindenki csak a megoldás elodázásának tekintette. Csanád megyében még az uralkodó körök kiszolgálói, a megyei vezető tisztségviselők is így látták. Battonyán, mint nemzetiségek által lakott helyen, fokozott figyelemmel kísérték az intézkedést. Valami kiszivároghatott, hogy a nemzetiségiekkel másként bánnak a hatóságok, mint a magyar földigénylőkkel. A főispán iratai között