Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Honismereti, helytörténeti írások - A battonyai szerbek optálása 1923-1930

Az első világháború végén a győztes nagyhatalmak képviseletében 1919. december 1-én felszólították a magyar kormányt, hogy a béke megkötése céljából megbízottait küldje el a Párizsban ülésező békekonferenciára. A magyar küldöttség 1920 első napjaiban elutazott Budapestről, január 15-én megkapta a békefeltételeket. A magyarok tiltakozó és módosító jegyzékét, amely adatokat és tényeket tárt fel a különféle etnikumok létszámáról és területi elhelyezkedéséről, valamint a gazdasági vonatkozásokról, a nagy­hatalmak figyelmen kívül hagyták. Végül is a békeszerződést 1920. január 4­én írták alá a versailles-i Kis-Trianon palotában. A nemzetgyűlés 1920. november 15-én fogadta el és iktatta törvénybe a békeszerződést. A számos határozat legsúlyosabbika az, hogy a történelmi Magyarország kétharmad részét elszakították. Az új határok közé szorult Magyarország ettől kezdve az addiginál sokkal súlyosabb körülmények között folytatta életét. Szűkebb területünkön Csanád megye és abban Battonya község népe is súlyos körülmények elé nézett. A békeszerződés határozatának egyik cikkelye, és­pedig a 61. pont 64. cikkelye lehetővé teszi, hogy a békeszerződés élet­belépésétől, vagyis 1921. július hó 26. napjától számított hat hónapon belül Magyarországnak a békeszerződésben megállapított területén illetőséggel bíró magyar állampolgárok opciót gyakorolhatnak a Magyarország új határait körülvevő országok bármelyikébe az állampolgárság megszer­zéséért. Ugyanakkor a volt Monarchia területén községi illetőséggel bíró, fajra és anyanyelvre nézve magyarok a magyar állampolgárságot az opció útján megszerezhetik. Az optálónak egy éven belül át kell költöznie abba az országba, ahova az opciót kéri. Joga van az optálónak az általa elhagyott állam területén lévő ingatlanait és annak felszereléseit megtartani. Ingó vagyonukat illetékmentesen vihetik új hazájukba. Tilos az opció gyakor­lásában bárkit rábeszéléssel, fenyegetéssel, vagy hatósági rendelkezéssel befolyásolni, korlátozni, vagy megakadályozni. Aki optál, tehát jelentkezik az új állampolgárság megszerzésére, magyar állampolgárságát csak akkor veszíti el, ha a belügyminiszter az optálásra jogosító feltételek jogosságát megállapítja, majd döntéséről értesíti az optálót a hatóságok útján és ezt az idegen állammal is közli. A jelentkezőknek bizonyára izgalmakkal, két­ségekkel és gyötrelmekkel teli heteket jelentett az elhatározásig eltelt idő. A hatóságoknak tetemes munkát adott az eljárás lebonyolítása. Helyileg a megyék főispánjai, az alispánok és a főszolgabírók, és maguk a helységek elöljáróságai jártak el. A közigazgatási hierarchia legfelsőbb fokán a belügy­minisztérium, az ingóságok elszállítása ügyében a pénzügyminisztérium és a

Next

/
Thumbnails
Contents