Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Honismereti, helytörténeti írások - Új forrás az 1735. évi békésszentandrási paraszfelkelés történetéhez

közepén Zarándban volt, Gyula "pars" pedig Békésben. Végül azt a feltételezésünket is, hogy Gyula Zaránd megyei része a Zündt képén körülkerítve, jelentős épületnegyedekkel ábrázolt kiterejedt városrész volt, amely a mai belváros és Németváros helyén terült el. Draskovich József Új forrás az 1735. évi békésszentandrási paraszfelkelés történetéhez Egy, a közelmúltig lappangó XVIII. századi irat Vértessy Mihálynak, az 1735-ös békésszentandrási felkelés vezérének utolsó napjairól, halála körülményeiről igyekszik fellebbentem a legendák fátylát. A felkelés idején, az alig egy-két évtizede újratelepített Dél-Alföldön a lakosság fő megélhetési forrása az állattenyésztés volt. Megélhetésük, állataik értékesítése nagyban függött a nagy bérlők kényétől-kedvétől. A létbizonytalanságot növelték az embert, állatot ritkító járványok, illetve a vármegye és az állam működését fedezni hivatott, aránytalanul magas adók. A Békésszentandrás központtal kirobbant felkelés szövetségesre talált a Habsburgokban csalódott Péróban és szerb határőreiben. A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc leverése nyomán elveszítették katonai súlyukat, jelentőségüket a szerb határőrök, akik kellő nagyságú reguláris haderő híján jó szolgálatot tettek a birodalomnak mind a törökök, mind a kurucok ellen. A Rákóczi szabadságharcot és az örökösödési háborút követően, amikor a Habsburgok nemzetközi helyzete megrendült, a magyarok súlya megnövekedett a Birodalomban. Ennek megfelelően végre meghallgatásra talált a délalföldi vármegyék követelése: a valamikor testükből kihasított szerb határőrvidéket ismét olvasszák be területükbe, a szerbek privilegizált helyzetét pedig számolják fel. E törekvés első lépése volt a vallási unió, a görögkeleti szerbeknek a katolikus egyház hierarchiája alá történő hajtása, vallási különállásuk felszámolása. így adódhatott, hogy a Sebestyén János és Vértessy Mihály által vezetett elégedetlenek szövetségesre, vezérre találtak abban a Szegedinác Péróban, aki a Rákóczi szabadságharc idején (még Habsburg szolgálatban) ádáz el-