Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Honismereti, helytörténeti írások - Új forrás az 1735. évi békésszentandrási paraszfelkelés történetéhez

lenségük volt. A szerbekkel való szövetség azonban a felkelők számára végzetes lett. A határőrök csak vonakodva és nem teljes számban álltak melléjük. Amikor idő előtt híre ment a felkelésnek és Pérót lefogták, a szerb határőrök kapitányai egymással versengve igyekeztek Erdőhegyre a felkelők leverésére, hogy ily módon tisztázzák magukat a cinkosság vádja alól. A Habsburg-hatalom számára a felkelés nyomán felsejlett egy újabb szabadságharc rémképe, egy olyané, mint amilyen a Rákóczi szabadságharc volt. A szentandrásiak magukat a fejedelem katonájának vallva léptek fel és számára kívánták az országot a Habsburgok, az idegen, sanyargató földesurak kezéből kiragadni. Miután az Arad megyei Erdőhegynél 1735. május 9-én a szerbek szétszórták a felkelőket, Vértessy Mihály mintegy száz főre olvadt csapatával észak felé próbált elillanni

1 az üldöző vármegyei inszurgensek és a császári katonaság elől. Az üldözők végül a Bihar megyei Telegden lőtték le Vértessy Mihályt. Bár halálának, az alább idézett vizsgálati jegyzőkönyv tanúsága szerint többen voltak szemtanúi és Klósz Mátyás, Békés vármegye alispánja is jelentette azt,

2 az egyszerű nép körében mégsem terjedt el halálhíre, sőt inkább találtak táptalajra a különféle legendák, amelyekben Vértessy a szabadság ügyének tovább élő és mind hatalmasabb bajnokaként szerepel. Az 1753-ban Hódmezővásárhely és Mezőtúr központtal kirobbant felkeléshez is az ő neve, példája adott biztatást. A felkelők szentül hitték, hogy Vértessy él és Rákóczi, Bercsényi küldötteként hozza a hírt arról a 3 000 kurucról, akik a Vaskapu szorosnál várakoznak betörésre készen.

3 Egy további "hír", amely a porosz-osztrák hétéves háború idején Vértessynek porosz segédlettel Magyarországra készülő betöréséről tudósított, már arra késztette a Helytartótanácsot, hogy a megyék által kerestesse Vértessyt.

4 Nem lehet tehát véletlen egybeesés a Bihar vármegyei vizsgálati jegyzőkönyv felvételének időpontja, illetve a már említett 1 Dr. Maday Pál: Az 1735. évi békésszentandrási parasztfelkelés, Békéscsaba, 1957., 26. p. 2 Zsilinszky Mihály: A Péró-féle néplázadás Békés megyében 1735. (In: A Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat Évkönyve 1875/76., 95. p.) 3 U.a. 4 U.a.