Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Honismereti, helytörténeti írások - Hol volt valaha a belváros? Gyula város középkori topográfiájához

Nagy(Z), Malomszeg, Sánta(Z), Barát(B), Halász utcák.

10 ("Z"- betűvel jelöljük az ismerten Zaránd megyei utcákat, "B"-vel a Békés megyeieket.) Ezután nézzük meg, hogy milyen utcákat jegyzett föl a gyulai uradalom adóróvója 1525-ben: Nagy (Z), Malomszeg, Sánta(Z), Bojtorján(Z), Salgó, Bagd, Karkó(B), Halász utcák.

11 Feltűnik, hogy a török és a magyar adószedő egyaránt a zarándi részen és egyaránt a Nagy utcában kezdte az összeírást. Mindketten ugyanis a várból indulhattak és munkájukat a várhoz legközelebb eső, palánkkal körülvett zarándi résszel kezdhették. Sőt annak is egy tekintélyes utcájával, ahol tudjuk, hogy az 1550-es években számos vagyonos kézműves lakott.

12 Végül nézzük meg a gyulai királyi biztosok jelentését az őrség okozta károkról.

13 1553-ban a királyi biztosok is az adószedőkéhez hasonló úton haladtak. Először megkezdték a kárt szenvedett lakosok látogatását a Nagy(Z), Sánta(Z), Salgó, Bagd, Szegények utcája(Z), Krakó(B), Barátok utcája(B) sorrendben. Innen azonban újra kezdték és vették a kimaradt utcákat. Ilyenek voltak a Malom, Bojtorján(Z) és a Halász utcák. A biztosok összeírása végén - ahol még további kimaradt károsultakat vettek sorra - ismét kirajzolódik az utcák sorrendje: Nagy(Z), Malomszeg, Sánta(Z), Bojtorján(Z), Salgó, Bagd, Karkó(B), Halász. A biztosok is a zarándi részen és szintén a Nagy utcával kezdték az összeírást. Az összeírások sorrendje alapján biztosan zarándi utcának tekinthetjük a Nagy utca után szereplő Malom(szeg) utcát, sőt bizonnyal a Szegények utcája előtt szereplő Salgó és Bagd(i) utcákat is. (Az utóbbiról tudjuk, hogy déli irányban vezethetett az egykori Bagd falu felé, vagy azonos volt a Gyulába esetleg már beolvadt Bagddal, amely a Körös bal partján feküdt.) Békés megyeinek tekinthető viszont a felsorolások végén található Halász utca. Ez a Békés megyei Krakó (Karkő) vagy a Barát utca után szerepel mindig. A Barát utca a ferences kolostor utcája lehetett. így végül nyolc utcáról derült ki, hogy zarándi, hétről, hogy békési és egyről, a Szentmiklós utcáról nem tudjuk, hogy melyik részen volt. Adataink igazolják tehát azokat a forrásokat, amelyek szerint Gyula oppidum a XVI. század 10 Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békéscsaba, 1982. 41-47. 11 Veress i.m. 91-93. 12 Bácskai Vera: Gyula gazdasága és társadalma a XV-XVL században (megjelenés előtt). 13 Veress i.m. 218-224.