Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)
Honismereti, helytörténeti írások - Hol volt valaha a belváros? Gyula város középkori topográfiájához
volt, s csak egyről nem eldönthető, hogy hová tartozott. Emiatt bajban lennénk, ha csupán a romos vagy a török által lerombolt régi külvárost tekintenénk Zarándban fekvőnek. b. / 1509-ből és 1510-ből is vannak adatok arra, hogy Gyula részint Zaránd, részint Békés megyében feküdt. 5 vSőt Scherer szerint az adóösszeírások úgy határozzák meg a város fekvését, hogy "Gyula oppidum" Zarándban, "Gyula pars" pedig Békés megyében van. (Scherer az 1552. és 1560. évi adóösszeírásokra hivatkozik. 6 ) Ez az adat azt a feltevésünket igazolja, hogy Gyula központja eredetileg Békés vármegyében, a plébániatemplom és a ferences kolostor körül volt, de a távolabb felépült vár miatt lassan eltolódott központja a Zaránd megyei részre, s végül a XVI. század közepén már Gyula jelentősebb része feküdt Zarándban. Egyértelmű, hogy az északi (törökzugi) városrész Békés vármegyében feküdt. Ott voltak a megállapíthatóan Békés megyei utcák. Karácsonyi szerint ezek a következők: Csapó, Barát, Krakó (vagy másképpen Karkó), Palotahely, Szentmóric, Újfalu. 7 Ez a rész és az itt álló plébániatemplom egyházilag a váradi püspökség köleséri főesperességéhez tartozott. 8 A vár viszont és a zarándi városrész az egri püspök zsombolyi, illetve pankotai főesperességéhez. 9 Karácsonyi a források alapján a következő utcákat találta Zarándban: Bojtorján, Fölszer, Nagy, Sánta, Szegény. Végül nem volt eldönthető a következő utcák hovatartozása: Bagd(i), Halász, Malom (vagy Malomszeg), Salgó és Szentmiklós. c. / Érdemes még az utcaneveknek az összeírásokban található sorrendjét megvizsgálni. Kezdjük a legkevesebbet mondó összeírással, azzal, amelyet a török összeíró egy évvel Gyula bevétele után, 1567-ben készített: 5 Göndöcs Benedek: Újabb adatok Békésmegye XV. és XVI. századbeli történetéhez (Békésvármegyei Régészeti és Művclődéstörténclmi Társulat Évkönyve, 1880/81. 56-83., 75.) és Veress Endre: Gyula város oklevéltára (1313-1800) Bp. 1938. 57. 6 Veress Endre teljes oklevéltárának ismeretében, amelyet még nem rövidítettek le a kiadás szempontjai miatt. ' Az utcákról: Karácsonyi: Békésvármegyc története. II. k. 144-145. 8 I.m. I. k. 28., II. k. 138., 145. 9 I.m. I. k. 28., Veress Endre i.m. 14.
