Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)
Honismereti, helytörténeti írások - Hol volt valaha a belváros? Gyula város középkori topográfiájához
nyi ezt a képen látható városrészt Gyula jelenkori belvárosi részével azonosította, míg a vár mellett (a vártól nyugatra) ábrázolt, palánkkal is körülkerített városrészt (szerintünk ennek helyén van a mai belváros és a Németváros) Gyula Fehér-Körös balparti, tehát a mai Élővízcsatornától délre eső, valaha Zaránd megyében fekvő városrészének vélte. Szükségszerű volt ez, hiszen Karácsonyi szerint a ferences kolostor és a plébániatemplom a belvárosban állottak, valamint azt is jól tudta, hogy Gyulát a megyehatár két egyaránt jelentős részre, egy Békés és egy Zaránd megyeire osztotta. Mint az előbb láttuk, Karácsonyi értelmezésének tartópillérei sorra kihullottak. Csupán egy maradt: Karácsonyi szerint Békés és Zaránd megyék határa a Fehér-Körös főága volt, amely a mai Élővízcsatorna helyén folyt. Zündt képét nézve ez a meggondolása rögtön igen problematikusnak tűnik, hiszen Karácsonyi a képen látható északi Körös ágat tekintette a főágnak, mely kettéosztotta a várost, méghozzá az északi Békés megyei részre (amelyet a mai belvárossal azonosított) és a palánkkal kerített, déli Zaránd megyei részre (amely szerinte a főágtól, vagyis a mai Élővízcsatornától délre esett). Az értelmezés nonszensz volta első látásra kitűnik, hiszen így minek felel meg a Körös déli ága, amely mellé Zündt oda is írta, hogy "fekyerkerez flu." (vagyis Fejér-Keres folyó). Ettől délre még egy romokban álló külváros (Alte vorstat) is látható. Azon tehát aligha kell vitatkozni, hogy Zündt látképén a déli városrész a mai belvárosnak és Németvárosnak felel meg, az északi városrész pedig a mai Törökzugnak. Ennek megfelelően a Körös főága a déli városrész alatt folyt. Kérdés csupán az marad, hogy melyik Körös-ág képezte Békés és Zaránd vármegyék határát. E kérdés megválaszolása pedig eldönti, hogy a középkori Gyula számos Zaránd megyei utcája a Fehér-Körös főágától délre (Zündt képén ez a régi, romokban álló külváros), vagy pedig a Fehér-Körös főágától északra (a mai belvárosban és a Németvárosban; Zündt képén ez a palánkkal övezett városrész) volt. Szerintünk az utóbbi a valószínű. a./ Első bizonyítékunkat voltaképpen már le is írtuk: ez nem más, mint Karácsonyi Zündt látképét illető értelmezésének összeomlása. Ha a palánkkal kerített mai belvárosi rész Zaránd megyéhez tartozott, akkor nagyon is érthető, hogy miért volt olyan sok Zaránd megyei utcája Gyulának. Karácsonyi szerint öt Zaránd megyéhez tartozó utcája volt, hat utcája volt Békés megyében, ötről pedig nem eldönthető, hogy melyik megyéhez tartozott. Számításaink szerint viszont nyolc zarándi, hét Békés megyei utca