Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Gyula első ismertetői, történetírói - Gyula város első történetírója: Ecsedy Gábor

házi krónikája nyitotta meg a sort, amit aztán veje, Tessedik Sámuel Szarvas nevezetességeiről szóló kéziratával folytatott. Skolka András mezőberényi evangélikus pap-tanár írásai, Mezőberényről és Füzesgyarmatról készített ismertetői már újságokban láttak napvilágot. A legtermékenyebb helyismertető kortárs, Ágoston János békésszentandrási római katolikus plébános volt, aki 1823 és 1827 között saját állomáshelyén kívül Endrődről, Csabáról és Öcsödről írt dolgozatot a Tudományos Gyűjteménybe. Ő különben korábban annak a Spiegel Ignác gyulai római katolikus plébánosnak volt a káplánja, akinek egyháztörténeti jegyzeteit mind Ecsedy, mind Komáromy fölhasználták. Ecsedy Gábor egyházmegyei gyűléseken évről évre találkozhatott több olyan lelkésztársával, aki hozzá hasonló tudományos és helytörténészi érdeklődést ápolt. Köztük a legnevezetesebb a szentesi lelkész-esperes, Kiss Bálint volt. Őt a Magyar Tudományos Akadémia sokágú munkásságának elismeréséül levelező tagjává választotta. Kéziratos helytörténeti munkáját azonban máig csupán részletekben jelentették meg. Szirbik Miklós, Makó helytörténésze Dobozról Feketegyarmatra cserélt állást Ecsedyvel. Gacsári István lelkész Füzesgyarmatról, Tarczali György Körösnagyharsányról, Dávidházy Bekes Sámuel Gyomáról írt Ecsedyvel egyidőben helytörténeti krónikát, ám egyikük sem érhette meg, hogy nyomtatásban viszontlássa. Helytörténészi műhelyről túlzás volna beszélni, körről már inkább indokolt. Bár levelezésük vagy följegyzéseik ilyen irányú adatokat nem tartalmaznak, részint nem is ismeretesek, föltehetjük, hogy találkozásaik alkalmával tapasztalataikat kicserélték, elképzeléseiket megbeszélték egymással. Szorosabb kapcsolatlánc tárul föl előttünk, ha Gyulára szűkítjük figyelmünket. Egy elfeledett névre kell rámutatnunk, holdmézesi Kornéli Ambruséra. Viselője 1766-1834 között élt. Gyulai uradalmi tiszt fiaként született, Békés vármegyei tisztviselőként és Arad megyei földbirtokosként hunyt el. Többezer kötetes könyvtárat gyűjtött. Birtokában volt számos oklevélnek, kéziratnak, muzeális tárgynak. Járatta a fővárosi lapokat. Ecsedyt szoros barátság fűzte Kornélihez, olvasnivalókat és történeti értékű jegyzeteket kapott tőle. Kornéli keltette föl távoli rokonában, az ifjú Mogyoróssy Jánosban a történetkutatás iránti szenvedélyt és a műtárgy-gyűjtés szeretetét. Mogyoróssy már egészen fiatalon segített Komáromy Miklósnak munkája megírásában, évtizedekkel később Gyula város történetének készítésekor, a könyvtár- és múzeumalapításkor hasznát vette Kornéli