Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Gyula első ismertetői, történetírói - Gyula város első történetírója: Ecsedy Gábor

azóta elkallódott hagyatékának. Ismeretes, hogy Mogyoróssy tevékenyen résztvett a Békésvár m egyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Egylet alapításában (1874), melynek szervezeti keretei közt fejtette ki munkássága jórészét Haán Lajos. Itt kapott indító élményt Karácsonyi János és Márki Sándor, a két országos hírű történész. Később Márki egyetemi tanárként nevelte Scherer Ferencet, akivel párhuzamosan dolgozott a gyulai múlt "mindenese", a nemrég elhunyt Implom József. Ecsedytől Implomig a több, mint száz esztendős időszakban kiszélesedett Gyula város történeti kutatása. A monografikus érdeklődés az utóbbi évtizedekben megszakadni látszik, az országszerte, de különösen a szűkebb tájban sorra megjelenő helytörténeti tanulmánykötetek közül hiányzik egy friss gyulai gyűjtemény. Kár lenne, ha a nagy hagyomány folytatás nélkül lezárulna. Ecsedy Gábor és Komáromy Miklós munkáit megközelítően betűhíven és kritikai jegyzetekkel ellátva Gyula város története és korabeli állapotának leírása címmel e sorok írója rendezte sajtó alá a Bibliotheca Bekesiensis 24. köteteként (Békéscsaba, 1982). E rövid írás a kötethez készített kísérő tanulmányból készült kivonat. Ecsedy kéziratos feljegyzéseiből szemelvényeket jelentettem meg a következő adatközlő tanulmányban: Adatok Gyula város művelődéstörténetéhez és történeti néprajzához (1801-1850) (A Békés Megyei Múzeumi Kutatások Eredményeiből - In. Tanulmányok és forrásközlemények. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. k. Szerk.: Szabó Ferenc. Békéscsaba, 1988. 175-194). Kósa László