Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Gyula első ismertetői, történetírói - Gyula város első történetírója: Ecsedy Gábor

századi városi élet köztiszteletben álló alakjára emlékeztet, hanem esetleg az észak -tisztántúli nagyközségre, Nagyecsedre. Ecsedyvel meglehetősen mostohán bánt a helytörténet, amelynek voltaképp elindítója volt, míg 1982-ben a Bibüotheca Bekesiensis 24. kötetében ismét megjelent úttörő műve. Korábban csupán Karácsonyi János méltatta a Békés megyei történetírás kialakulásának folyamatában a helységismertetésből kibontakozó tisztán történetírói törekvés fordulópontjaként. Határozottan mellőzte Scherer Ferenc kétkötetes Gyula-története (1938). Ez a munka kiemelkedett a két világháború közötti időszak helytörténeti monográfiái közül. Annál is inkább megérdemli a félévszázada ismételten elhangzó dicséreteket, mert a magyar helytörténetírás apálya idején készült. Rövid írásomnak nem lehet célja sem a mű megjelenése idején, sem a manapság változatlanul számba vehető erények és hiányosságok fölsorolása, egy problémát azonban Ecsedy Gáborral kapcsolatosan meg kell említenie. Scherer korának felekezeti irányultságú történetírását képviselte, minek következményeként a gyulai protestánsok történetét töredékesen dolgozta föl. Az adósságból most csak annyit törleszthetünk, hogy Ecsedy életét és munkásságát a város múltja iránt érdeklődők számára röviden ismertetjük. Ecsedy Gábor 1782-ben született Törökszentmiklóson és 1852-ben Gyulán hunyt el. Eredetileg csengeri illetőségű családja 1656-ban II. Rákóczi Györgytől kapott nemességet. Birtoktalanok lévén, több nemzedéken át református prédikátorok és tanítók voltak az ősei, rokonsága, sógorsága is jellegzetes tiszántúli kisnemesi famíliákból került ki. ő szintén a református lelkészi pályát választotta, így élte le életének felét Gyulán 1817 és 1852 között. Törökszentmiklóson és Nagykőrösön járt iskolába, majd 1798-ban beiratkozott a debreceni református kollégiumba. Következő éveiről keveset tudunk. Valahol tanítóskodnia kellett, mielőtt lelkész lett és feltehetőleg káplánkodott is. "Tiszteletes Tudós" titulusa magasabb képzettséget sejtet, de nem igazolható, hogy a kor szokása szerint valamelyik nyugat-európai protestáns egyetemen fejezte volna be teológiai tanulmányait. Ilyen irányú terveit a napóleoni háborúk zavaros időszaka megakadályozhatta. 1804-ben a Pozsony megyei Modorban találjuk, hihetőleg a német nyelv elsajátítása céljából. Majd ugyanebben az évben Bécsben jár és történeti munkákat olvas. 1805-től újfehértói (Szabolcs megye), 1809-től dobozi, 1812-től feketegyarmati (Arad megye) lelkész volt, mielőtt Gyulára került. A gyulai református egyház iratai az anyagi ügyeket