Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

A Körös-vidék szülöttei, országos és helyi jelentőségű kiválóságai. Jubileumi gondolatok - Blanár László, "a nép orvosa" (1890-1952)

Egyike volt azoknak, akik a szovjet csapatokat felszabadítóként, egy új és igazságos rend követeiként várták. Említettük: idealista volt. Hitt abban, hogy szovjet segítséggel magvalósulhat a társadalmi igazságosság, a tiszta demokrácia, az általános jólét, az a szocializmus, amit a teoretikusok könyvtárak mélyén és íróasztaloknál megálmodtak. Ki tudott akkor Magyarországon és éppen Gyulán a sztálini Szovjetunió akkor már többévtizedes tragédiájáról: az elviselhetetlen despotizmusról, milliók likvidálásáról, a büntető- megsemmisítő táborokról, arról, hogy a világtörténelem legdemagógabb és legpusztítóbb, emberellenes diktatúrája valósult ott meg? A moszkvai Kossuth adó aligha beszélt ezekről. 1944. október 6-án a Gyulára bevonuló Vörös Hadsereget a város nevében Blanár László üdvözölte. Az első kis jelzést még e napon megkapta: egy orosz tiszt az órája után érdeklődött. Blanár azt hitte, hogy a pontos időre kíváncsi s elővette aranyóráját, aminek rövidesen csak hűlt helye maradt. Ekkor mondta először, inkább még tréfásan: "anyám, én nem ilyen lovat akartam!" 1944. október 15-én egyike volt az MKP gyulai szervezete megalakítóinak; e szervezet elnöke lett és maradt 1950 márciusáig, amikor is Csabára került szolgálatba. Megyei főorvos lett, az akkor még megyeszékhely Gyulán. Áldozat volt ez részéről, hiszen a közvetlen gyógyító munka volt évtizedek óta az éltető eleme; meggyőzték azonban a közszolgálat fontosságáról. Sokat dolgozott már 1944 utolsó hónapjaiban is, amikor a város középületeinek zömében szovjet hadikórház működött; óriási nehézségekbe került a polgári kórház működésének minimális szintű biztosítása, hiszen a megyei kórház épületeit is a Vörös Hadsereg vette hónapokra igénybe. Elnöke lett az 1945. január elején megszervezett gyulai nemzeti bizottságnak is. A bizottság - sok más településsel ellentétben - Gyulán nem avatkozott a közigazgatás napi menetébe, "csak" politikai, általános irányítást végzett. Mint ilyen, jelentős szerepet játszott pl. a rendőrség újjászervezésében, a közellátás biztosításánál és a földreform lebonyolításának felügyeletében, segítésében. Népszerűtlen, de a jövőbe mutató feladatot is vállalt: megakadályozta, hogy a kastélykertet (a mai gyógyfürdő területét) is igénybe vegyék házhely-osztásra. Kemény harcot folytatott Blanár a megyeszékhely Gyulán tartásáért is, ami már 1945-ben is kemény vitatéma volt. Akkor még sikerült, 1950-ig megakadályozni, hogy Csaba legyen a közigazgatási centrum. A nemzeti bizottság, s benne Blanár is, követett el hibákat is. így nem volt kellőképpen átgondolt lépés dr. Sárkány György