Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

A Körös-vidék szülöttei, országos és helyi jelentőségű kiválóságai. Jubileumi gondolatok - Blanár László, "a nép orvosa" (1890-1952)

bizalmát, mint gyógyítónak már félig nyert ügye volt. Reggel 8-tól este 7-ig, 8-ig rendelt, betegeit látogatta. Mégis jutott ideje a szakmai önképzésre is. Járatta és olvasta az orvosi lapokat, folyóiratokat. Valóban a nép orvosa volt. Nem egy szegény sorsú betegének ingyen küldött gyógyszereket. Voltak családok, akiknek évről-évre ő gondoskodott a tűzifáról. Meggyőződéses és gyakorló humanistaként már fiatalon kapcsolatba került a baloldali gondolatisággal. Már a 10-es években rendszeresen olvasta a Gallilei Kör füzeteit, Jászi Oszkár, Bernstein és mások írásait. 1918-19 táján már szociáldemokrata. A gyulai szoc. dem. vezetőtől, Király Endre kisiparostól kapta kézbe a Kommunista Kiáltványt és Engels Anti Dühringjét. Rendszeresen járatta és olvasta a Népszavát és a Szocializmust is. Szocialista, aki egyre közelebb került a kommunista eszmékhez. Ugyanakkor korántsem volt merev, a rideg, hatalomvágyó bolsevik magatartás igen távol állt tőle. így lehetett jó emberi kapcsolatban Apor Vilmos apátplébánossal, aki bár konzervatív felfogású volt, ám cselekvő humanizmusában, szociális érzékenységében, segítő és adakozó hajlandóságában egy nevezőre jutott vele. Jellemző, hogy Blanár lányait katolikus leánynevelő intézetbe adta, Debrecenbe ill. Esztergomba. 1931-ben, képviselőválasztási gyűlésen az Internacionálét élteti, aminek hivatalos vizsgálat és dorgálás lett a vége: a városi vezetés nyilván nem vette jónéven, hogy egy közalkalmazott a szoc. demek gyűlésén aktív résztvevő volt. Ugyanakkor a Horthy kor megyei és városi vezetői is elismerték orvosként és elviselték-elfogadták politikai nézeteit is. Megesett, hogy gyógyítás közben a jobboldali érzelmű főispánnak a marxizmusról tartott kiselőadást. Tudták, hogy humanista és "idealista" marxista, aki inkább segít a társadalmi ellentétek feloldásában, orvoslásában, mintsem lázító lenne; orvosként pedig támadhatatlan volt. Ha hívták, szívesen ment a munkások, vagy parasztok közé. Előadásokat tartott. Előszeretettel beszélt pl. az iparoskörben, vagy a 48-as Körben az alkoholizmus ellen. De éles helyzetekben sem vonult félre. 1936ban sztrájkba léptek a Gyula és Csaba közti műúton dolgozó földmunkások. Felkeresték Blanárt, aki a polgármesterrel együtt ment a helyszínre, majd együttes fellépésük eredményeként a munkások megkapták a kívánt és teljesen jogos béremelést. 1941-től folyamatos hallgatója volt a moszkvai Kossuth Rádiónak. Hitler-ellenességét, antifasiszta meggyőződését nem rejtette véka alá.