Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

1889, 1964. RÉGI ÚJSÁGOK TANÚSÁGA

iról egy év alatt egyetlen mondatot sem írhattak le egy agrármegye lapjában! A félreinformálás példája az 1944-64 közti 20 évet értékelő cikk (dec. 3.: "1944. dec.3., a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja"). E szerint említésre méltó politikai erő 1944 végén csak az MKP volt. Egyesek ugyan - olvashatjuk - külföldi segítséggel hitték csak megoldhatónak az újjáépítést s ezzel kiszolgáltatták volna a nemzetet a nyugati tőkének, a kizsákmányolásnak... (Ismerős ez az érv: ma a fundamentalisták élnek vele egyre sűrűbben) - Lett azonban magyar újjászületés a tőkések nélkül, a Szovjetunió segítségével. Az 50-es évekről, a koncepciós perekről, az internálásokról, az 1953. júniusi fordulatról, 1956 őszéről, majd az azt követő események soráról mélyen hallgat a méltatás, majd leszögezi: 1964-re megtörtént a szocializmus alapjainak lerakása s immár a fejlett szocializmus teljes felépítése folyik. A 20 év summázata a cikkben: az összefogás erejére épülő folyamatos diadalmenet. Ma már tudjuk, milyen ingatagok azok az alapok s ott tartunk, hogy örülünk, ha nem csúszunk le a gyengén fejlődő országok szintjére. A fellegjáró optimizmus hangja sűrűn kapott helyet. így az augusztus 2-i cikk ("Az osztályharc mai problémái hazánkban") szerint a kapitalizmusban dolgozókra akkor a legnagyobb hatást, vonzerőt gazdasági eredményeink fejtették ki. A szocializmus - írta a szerző - a Szovjetunió nagyszerű eredményei révén már valóság s nem kétséges világméretű győzelme sem. Így nem csoda, ha az újság nem látta szükségét reformoknak. A teljesítménynövelő, az érdekeltséget fokozó új prémiumrendszer központi tervét persze támogatta a lap, de aggodalmasan hozzáfűzte: mi lesz a szocialista tudattal, ha eluralkodik az anyagiasság... Magyarán a lelkesedés alapja az üdv-tan legyen, ill. lehet: ebben hitt a cikkíró még 1964-ben is... Az élesszemű olvasó persze, ha eléggé elszánt volt ahhoz, hogy átrágja magát az érdektelenségek kásahegyén és végigolvasta a lap egyes számait, itt-ott találhatott egy-egy mondatot, vagy félmondatos utalást arra, hogy azért nem csak diadalmenetből állt az élet. Már létezett, társadalmi méretekben az alkoholizmus, sok volt a veszélyeztetett gyerek s már láthatóak voltak a mára katasztrofálissá vált demográfiai válság kezdetei is. Szobek András volt főispán, majd begyűjtési miniszter, 1964-ben országgyűlési képviselő interpellált (jún. 27.) az építőanyag-hiány miatt (azóta sem sokat léptünk előre; a méregdrága tégla,