Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

1889, 1964. RÉGI ÚJSÁGOK TANÚSÁGA

cserép, faanyag hiánya állandósult). Boros Gergely békési képviselő a sok szép és lelkesítő eredmény felsorolása között említette meg a parlamentben, hogy fogy a megye népessége: az ország területének 6 Ván a népesség 4,6 Va élt csupán. A megyében kevés volt a munka, az iparvidékek elszívták a munkaerőt (jún. 27.). Amit Boros Gergely nem említett: a képzettebb, fiatal és törekvő munkaerőt szívta el az ipar, miközben az értelmiséget eltaszította a viharsarki demagógiával operáló kontraszelekció. A 60-as évek eleje bizonyos fejlesztéseket hozott Békés megye számára is - némi jóvátételképpen a 20 évi elvonó gazdaságpolitikáért, amely a jövedelem zömét elszívta az agrártermelő vidékektől. Épült az orosházi üveggyár, a csabai konzervgyár befejezés előtt állt. Tervezték már a dél-alföldi földgáz bevezetését Orosháza után Csabára és Gyulára is. Csabán - a megyeszékhely primátusát a fejlesztéseknél akkor sem lehetett kétségbe vonni - épült a vásártéri és a lencsési lakótelep. Elkészültek a városok vízellátását, részleges csatornázását szolgáló tervek (egy döbbenetes adat: 1964-ben vezetékes vízzel a megye lakosságának ellátottsága 9 Vos volt; a városoké 26, a falvaké 6 Vos vö. szept. 3-i szám). A városok csatornázása azóta sem történt meg az utcák többségében; a községekről pedig már ne is beszéljünk. A csatornázás hiánya már akkor súlyosan megmutatkozott: a csabai szennyvíz mindössze 2-3 napos ülepítés után az Élővíz-csatornába ömlött. Foglalkoztak a gyakorlatban is a szennyvíz öntözésre fordításával, de ez, az egyre erősebb vegyi szennyezés miatt aligha lehetett végső megoldás. A megoldás azóta is várat magára (vö. jún. 24., 27., 28-i számok). Az építkezések akkor is szervezetlenséget, a kiegészítő- járulékos beruházások elhagyását ill. késlekedését mutatták: a csabai, 540 lakásos Kulich lakótelepen (bár a lakók beköltöztek) nem épült járda és úttest sem; mindenfelé szemét, törmelék hevert negyekben, helyenként már dudvával benőve - az újságíró fel is tette a kérdést: mij lesz itt, ha nagyobb eső esik... (okt. 3.). A szigorúan centralizált, monolitikus rendszerben összekuszálódtak a párt, a tanács és a gazdasági vezetők jogosítványai, ügykörei s párhuzamosan természetesen ködbe veszett a személyi felelősség is. A megyei pártbizottság pl. aprólékosan foglalkozott az építőipar és a mezőgazdaság terveivel, munkáival (vö. márc. 22-i cikk). A gyulai pártbizottság is időnként kizárólag tanácsi ill. vállalati- szövetkezeti ügyekkel foglalkozott (márc. 1.). A tanácsok önállótlanokká lettek. A megyei VB