Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

AZ EURÓPAISÁG, HONISMERET ÉS REFORMGONDGLKODÁS TÖRTÉNETÉHEZ

az alsótáblai és főrendi tárgyalások naplóinak kiadását, mégpedig úgy, hogy a felszólalók neve és megyéje is fel legyen tüntetve; emellett, a gyors és széleskörű tájékoztatás érdekében országgyűlési újságot is kívánt. Tartalmazta a követutasítás igényként a városok antidemokratikus belszerkezetének liberális reformját, a közigazgatásilag akkor elszakított Erdély és Magyarország unióját, a magyar nyelv államnyelvvé tételét a még mindig több ponton állásait őrző latin ill. a hadseregnél a német helyébe, a vallásszabadság csorbítatlanságát z ezzel kapcsolatosan a törvénysértő nagyváradi püspök megintésének követelését (a püspök nemzetközi példák nyomán, vegyes - katolikus és nem katolikus fél között kötött - házasságok esetén a nem katolikus féltől az ünnepélyes egyházi szertartás és áldás fejében kötelezvényt kívánt, mely szerint a házasságból származó összes gyermek katolikus lesz; a püspök körlevele lényegében a vegyes házasságok megakadályozását célozta). "Nincs a köz állománynak veszélyesebb ellensége, mint a vallásos türedelmetlenség és felekezetességekre való szakadás, mert ennek szenvedélyes küzdésében gyakran a hazának legfőbb érdekei is kíméletlenül szenvednek" olvashatjuk az utasításban. Sürgette Békés ezen túl a jobbágyterhek örökös megváltását, azaz lényegében a jobbágyság felszabadulását - nem törődve az 1B35. évi kormánybiztosi vizsgálattal és az ismételt királyi intésekkel. Szorgalmazta emellett az 1836.évi úrbéri törvények pontosítását: így a jobbágyok és a földesurak közötti legelőelkülönözéskor a jobbágytelkenként kimérhető legelő-maximumot 24 holdban kívánták rögzíteni. (Az 1836-os törvény homályban hagyta e kérdést.) Megemlítendő, hogy a 24 holdnyi legelőnél a nagyhatárú alföldi mezővárosok és községek jobbágysága sokszor többet is joggal kívánhatott volna, ám a földesúr és jobbágy közti történelmi osztozkodás előestéjén, a polgári átalakulást kívánó liberális nemességtől aligha volt elvárható az önzetlenség. Ez motiválta azt is, hogy a békési nemesség követelte, hogy amíg a jobbágy jobbágy, azaz amíg nincs megváltakozás, addig törvényes garanciát és segítséget kapjon a nemesség arra, hogy a jobbágyok teljesítik a földesuraknak járó szolgáltatásaikat. Ugyanakkor az utasítás leszögezte, hogy a legszegényebb rétegtől, a hazátlan zsellérektől a továbbiakban nem kíván robotot. Mentesíteni kívánta a jobbágyságot a követutasítás a katonai beszállásolások kötelezettsége és a katonaság ellátása során elszenvedett vagyoni veszteségek alól. Sürgette Békés a Lánchíd építésének mielőbbi elkezdését, központilag megtervezett útés vasútrendszer (!) kiépítését, a vámrendszernek Magyarország érdekét