Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

AZ EURÓPAISÁG, HONISMERET ÉS REFORMGONDGLKODÁS TÖRTÉNETÉHEZ

jobban figyelembe vevő módosítását és a folyamszabályozások tervszerű beindítását, a sok árvíz okozta kár - melyet Békés is sűrűn szenvedett el a zabolátlan Körcsök miatt - meggátolását. Nem maradt el az önállóság egyik zálogaként a Nemzeti Bank megalapításának kívánsága sem. Végül, de nem utolsó sorban melegen pártolta Békés a népnevelés ügyének országgyűlési tárgyalását és tanítóképző, műszaki és reáliskolák létesítését kezdeményezte. Tegyük mindehhez hozzá: a reformerek Deák előzetes stratégiája szerint a jogorvoslatot preferálták s a reformkérdéseket csak mintegy a második ütemben kívánták tárgyalni; emiatt Békés is visszafogottabb volt a szükséges reformok felsorolásában és sürgetésében . Az országgyűlés végül is jelentős eredményeket könyvelhetett el a reformok terén is. Az éles feszültséget megszüntető politikai kompromisszum után, ill. a kompromisszum, a Deák-Bécs alku feltételrendszerének részeként számos progresszív törvény született. így törvényes lehetőséggé vált az örökváltság, melyet Bécs 1834-35-ben minden eszközzel gátolt, provokálva az ellenzéket. A Habsburg birodalomban és ' Kelet-Európában megszületett a zsidóság emancipációját szolgáló első törvény - s éppen Pozsonyban! A zsidók számára lehetővé vált az országban a megtelepedés és a kereskedés, a gyáralapítás. A polgári átalakulást sokban segítette a váltótörvény és a kereskedelemről, a gyárakról szóló liberális törvények. Mindebben nem jelentéktelen része volt Békés megyének, melynek országgyűlési követeire és az országgyűlés alatt időről-időre állást foglaló és a követeknek pótutasítást küldő közgyűlésére Deák és a reformellenzék mindig és mindenben biztosan számíthatott. Erdmann Gyula