Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

AZ EURÓPAISÁG, HONISMERET ÉS REFORMGONDGLKODÁS TÖRTÉNETÉHEZ

azt, ami még frissen emlékezetében élt az egész békési vidékről, annál is inkább, mert úgy vélte, hogy a berényiek gazdálkodására és életmódjára vonatkozó megállapításai közül sok a megye szinte mindegyik helységére érvényes. A Hesperusban hónapokon át folytatásokban közölt munkát André lelkesen ajánlotta az olvasók figyelmébe. Noha csak egy falut mutat be, érdekesebb egész vidékek topográfiáinak vaskos köteteinél, és bizonyára még soha egyetlen faluról sem mondtak el ennyi tanulságos és szórakoztató dolgot. Bárcsak hasonlóan alapos munkák születnének Magyarország és a birodalom egyéb részeinek sajátosságairól is. Berény e leírása valóban betetőzése volt Skolka addigi helyismertető munkásságának, országos viszonylatban is a legjobb színvonalat képviselte. A település gondosan kidolgozott, részletekbe menő leírásába belefoglalta az egész vidék jó néhány jellemző vonásának bemutatását, emellett az olvasó általában meggyőződhet a szerző széles körű tapasztalatairól, tudásanyagáról. Néhány vonatkozásban korábbi helyismertetéseihez képest is előrelépett. Tervezete pontjait követve igen szisztematikus és pontos, számszerű adatokban is gazdag ez a leírása. (Megadja pl. a község földjeinek nagyságát, megoszlását, a telkek számát, népességstatisztikai adatait pedig az 1811. évi összeírásból és az egyházi anyakönyvekből meríti.) Ugyanakkor nem maradnak ki az ismertetésből az élet statisztikai adatok segítségével nem megragadható oldalai sem. Az emberek életét meghatározó minden fontos tényező aprólékos bemutatására törekszik, érdekesen ír a több nemzetiséghez tartozó lakosság életmódjáról (pl. lakás, öltözködés, táplálkozás), különböző szokásairól. A használható, gyakorlati ismereteket igyekezett rögzíteni, nemcsak felsorolja az egyes dolgokat, hanem használatukat vagy elkészítési módjukat is aprólékosan ismerteti. Monográfiáját azzal fejezte be, hogy szabad idejében a közvetlen környékét ismertető topográfiai leírásokat fogja összegyűjteni, talán sikerül néhány derék embert megnyernie az ügynek, és így a maga részéről becsülettel hozzájárulhat a haza jobb megismertetéséhez. Hosszú évek erre már nem adattak meg Skolkának, 1816-ban fiatalon elhunyt. 1815-ben azonban még segítségével megjelent egy szintén igen alapos és részletes leírás Orosházáról, amelynek írója Skolka Sámuel, az orosházi evangélikus iskola rektora volt. A latinul, németül és szlovákul író Markovicz, Tessedik és Skolka András esetében európai műveltséggel alapos honismereti tudás párosult. Ismerték és szerették azt a vidéket, amely élethivatásuk gyakorlása során hosszabb-rövidebb időre állomáshelyük volt, holott utazása-