Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

AZ EURÓPAISÁG, HONISMERET ÉS REFORMGONDGLKODÁS TÖRTÉNETÉHEZ

azt, ami még frissen emlékezetében élt az egész békési vidékről, annál is inkább, mert úgy vélte, hogy a berényiek gazdálkodására és életmód­jára vonatkozó megállapításai közül sok a megye szinte mindegyik hely­ségére érvényes. A Hesperusban hónapokon át folytatásokban közölt mun­kát André lelkesen ajánlotta az olvasók figyelmébe. Noha csak egy fa­lut mutat be, érdekesebb egész vidékek topográfiáinak vaskos kötetei­nél, és bizonyára még soha egyetlen faluról sem mondtak el ennyi tanul­ságos és szórakoztató dolgot. Bárcsak hasonlóan alapos munkák születné­nek Magyarország és a birodalom egyéb részeinek sajátosságairól is. Be­rény e leírása valóban betetőzése volt Skolka addigi helyismertető mun­kásságának, országos viszonylatban is a legjobb színvonalat képvisel­te. A település gondosan kidolgozott, részletekbe menő leírásába bele­foglalta az egész vidék jó néhány jellemző vonásának bemutatását, emel­lett az olvasó általában meggyőződhet a szerző széles körű tapasztala­tairól, tudásanyagáról. Néhány vonatkozásban korábbi helyismertetései­hez képest is előrelépett. Tervezete pontjait követve igen szisztemati­kus és pontos, számszerű adatokban is gazdag ez a leírása. (Megadja pl. a község földjeinek nagyságát, megoszlását, a telkek számát, népes­ségstatisztikai adatait pedig az 1811. évi összeírásból és az egyházi anyakönyvekből meríti.) Ugyanakkor nem maradnak ki az ismertetésből az élet statisztikai adatok segítségével nem megragadható oldalai sem. Az emberek életét meghatározó minden fontos tényező aprólékos bemutatásá­ra törekszik, érdekesen ír a több nemzetiséghez tartozó lakosság élet­módjáról (pl. lakás, öltözködés, táplálkozás), különböző szokásairól. A használható, gyakorlati ismereteket igyekezett rögzíteni, nemcsak felsorolja az egyes dolgokat, hanem használatukat vagy elkészítési mód­jukat is aprólékosan ismerteti. Monográfiáját azzal fejezte be, hogy szabad idejében a közvetlen környékét ismertető topográfiai leírásokat fogja összegyűjteni, talán sikerül néhány derék embert megnyernie az ügynek, és így a maga részéről becsülettel hozzájárulhat a haza jobb megismertetéséhez. Hosszú évek erre már nem adattak meg Skolkának, 1816-ban fiatalon elhunyt. 1815-ben azonban még segítségével megjelent egy szintén igen alapos és részletes leírás Orosházáról, amelynek író­ja Skolka Sámuel, az orosházi evangélikus iskola rektora volt. A latinul, németül és szlovákul író Markovicz, Tessedik és Skolka András esetében európai műveltséggel alapos honismereti tudás páro­sult. Ismerték és szerették azt a vidéket, amely élethivatásuk gyakor­lása során hosszabb-rövidebb időre állomáshelyük volt, holott utazása-

Next

/
Thumbnails
Contents