Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

AZ EURÓPAISÁG, HONISMERET ÉS REFORMGONDGLKODÁS TÖRTÉNETÉHEZ

ik, tanulmányaik módot adtak nekik kitekintésre, összehasonlításra. Mi­közben tisztában lehettek a helyi viszonyok elmaradottságával, sok ked­vezőtlen sajátosságával, hivatástudatuk közösségük szolgálatára serken­tette őket, művelt értelmiségiként pedig lehetőségeik: szerint az emlí­tett viszonyok jobbításán, megváltoztatásán is munkálkodhattak. Példá­juk - és általában a protestáns művelődési hagyományok értékes elemei­nek feltámasztása - mai helyzetünkben nagyon is időszerű. Függelék A Gemeinnützige Blätter c. folyóiratban megjelent nekrológ Skolka Andrásról (1816) Skolka András a Liptó megyei Szentmiklóson született 1778-ban. Korán elvesztette édesatyját, és így árvaságra jutván Pozsonyba ment, ahol telve csöndes fogékonysággal a szellemi műveltség iránt és szívből jö­vő hálával a segítő támogatásért, az evangélikus gimnázium alsóbb osz­tályaiba lépett. Minélfogva szorgalmával és buzgóságával ezen a csakis bölcs és szeretetteljes vezetés mellett kellemes úton gyümölcsöző sikerrel haladt előre. A még ma is élő derék aggastyán, Bogsch, a fe­ledhetetlen (brünni prédikátorként elhalálozott) Teckusch, akihez fog­ható tanár és barátja az ifjúságnak aligha volt, valamint Sabel, Fábry és Sztaniszlaidesz urak lettek egymást követően szelleme ó s ifjúsága jótevői. Pozsonyból egy évre a tudós és gondos tanárokban oly gazdag debreceni ev. ref. kollégiumba ment, azután pedig Németországba. Isko­latársa és kebelbarátja, Glatz úr, bécsi egyházi tanácsos, akkoriban a schnepfentali Salzmann-féle nevelőintézet tanára neki is munkatársi állást szerzett ebben a nagyhírű intézetben. Skolka 1799-ig tartózko­dott itt, majd Göttingenbe ment tovább, ahol olyan férfiak, mint Stá'ud­lin, Eichhorn, Blumenbach, Schlözer, Beckmann stb. előadásait hallgat­ta oly tanulási vággyal, amelyet a tudományok ilyen korifeusai a tudo­mányok minden kedvelőjébe szinte már eleve beleoltanának. Göttingenben kapta meg a nemes és kiváló szarvasi Tessedik meghívását az ottani gaz­dasági intézet természetrajz és technológia tanári állására. Elfogad­ván ezt, 1800 novemberében érkezett Szarvasra, ahol 1803-ig maradt. Az utóbbi évben elfogadta az újonnan fölállított mezőberényi evangélikus gimnázium számára fölajánlott igazgatói és tanári állását; ezzel egy olyan hatáskörbe lépett, amely több önállóságot biztosított és ezért tevékenységének hosszabb ideig megfelelhetett. A széles ismeretű ifjú érezte ezt, és a valódi érdemet megalapozó buzgalommal áldozott hivatá­sának. Az említett gimnáziumot - nagyobb részt munkája eredményeként ­nagyszerűen rendezték be, sokan látogatták és sok diákja van most is. Több megszívlelendő szempont mellett már csak azért is kitüntetett fi­gyelemre érdemes, mivel széles körzetben ez az egyetlen protestáns gim­názium. Skolka 1809-ig élt és működött ott, majd a megüresedett újver­bászi prédikátori állásra kapott meghívást. Elfogadta, és hű köteles­ségteljesítésével tökéletesen ki tudta érdemelni e derék hitközség sze­retetét és megbecsülését. Az ifjúság nevelése iránti szenvedélyes oda-

Next

/
Thumbnails
Contents