Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

AZ EURÓPAISÁG, HONISMERET ÉS REFORMGONDGLKODÁS TÖRTÉNETÉHEZ

kunhalmokra nem építenek szélmalmokat stb. Skolka 1803-ban kezdte meg cikksorozata közlését "Adalékok Békés vármegye földrajzához" címmel Schedius folyóiratában (Zeitschrift von und für Ungern), amely a hazai történelem, földrajz és irodalom ápolását tűzte ki célul, de csak három évfolyama jelent meg, 1804-ben már megszűnt. Skolka első közleménye Békés mezővárost ismertette. Bevezető soraiban szerényen jegyezte meg: "Talán sikerül egyszer ezekből a töredékekből összeállítanom e vidék teljesebb leírását, hiszen, bármily kevéssé is méltatták eddig figyelemre, e vidéknek is megvan a maga érdekessége." Békés leírását 1804-ben Füzesgyarmaté követte. Még ugyanabban az évben közzétette javaslatát arra nézve, hogy miként lehetne előmozdítani a honismereti irodalom fejlődését monográfiák (azaz részlettanulmányok) írásával. Ez utóbbiak hiányában számos területen - Bél, Schwartner, Korabinszky stb. - kiemelkedő teljesítményei ellenére - hiányzanak a biztos alapok, amelyekre építeni lehetne. Az erők egyesítésére, többek bevonására lenne szükség. Skolka ezúttal kollégáihoz, tanártársaihoz fordult, hiszen -írta- milyen haszon származna abból, ha csak a felsőbb gimnáziumi osztályokban tanítók fele évente egy-két dolgozatot publikálna. Tartalomra nézve ezek a legkülönfélébbek lehetnének: tudósok, híres emberek életrajzi adatai, történelmi, természetrajzi, gazdasági stb. tudósítások, kisebb-nagyobb közlések. Elkészíthetnék lakóhelyük vidékének helyismertetését, vagy valamely közhasznú intézmény rendszeres leírását is. Skolka széles közönséghez szerette volna eljuttatni ezeket az írásokat, s a megoldást az iskolák által kiadandó alkalmi kiadványokban (amelyeket az iskolaév kezdetekor, nyilvános vizsgák vagy pl. az iskola alapításának évfordulója alkalmával lehetne megjelentetni) vélte megtalálni. Ezek a kiadványok, amelyek pl. Németországban igen színvonalas tanulmányokat publikálnak, újabb intézményes keretét jelenthetnék a honismeret ápolásának. Hogy maga járjon elől jó példával, 1806-ban kiadott egy ilyen iskolai értesítőt Mezőberény nyolc fóliaoldalra terjedő, latin nyelvű leírásával. Ezt a munkáját azután magyar fordításban is közölte Kultsár István Pesten kiadott újságja, a Hazai Tudósítások. Bár megjelent írásaiban további megyebeli helységek leírását is ígérte (szándékában állott az egész megye topográfiai felvételének elkészítése), a joggal elismerést keltő, sikeres sorozat folytatása majdnem végleg megszakadt. 1809-ben ugyanis Skolka a mezőberényi rektorságot az újverbászi lelkészséggel cserélte fel. Hamarosan új állomáshelyén